Miért választanak női vezetőket bajban?
Külön figyelmet érdemel, hogy számos ismert női vezető pont válságos időszakban került a figyelem középpontjába. Az anglikán egyház első női püspöke, Libby Lane például botrányok közepette vette át a vezetést. Japánban Koike Juriko például egy döcögő gazdaságot és rekordmagas inflációt örökölt, miközben a népesség csökken. Carly Fiorina az úgynevezett dotkomlufi kidurranásakor lett a HP vezérigazgatója, Mary Barra pedig egy autóipari visszahívási botrány idején lett a GM első női vezetője. A brit konzervatív politikust, Theresa Mayt is nehéz helyzetben, a Brexit idején választották pártvezetőnek.
Az ilyen helyzeteket már két évtizede üvegszikla-jelenségnek nevezik, amikor a nőket nagyobb valószínűséggel bízzák meg vezető szereppel krízis közepén. Ez arra utal, hogy nem csupán a presztízs miatt kerülnek reflektorfénybe, hanem tipikusan nehéz helyzetekben.
A női vezetői stílus titkai
Mindazonáltal a háttérbeszélgetések és kutatások azt mutatják, hogy a nők sajátos vezetői eszköztárral dolgoznak. Egy 2023–2024-es felmérés szerint 33 felsővezető nő gyakran azért kap bizalmat, mert intuitív, emberséges vezetési stílusukkal képesek a konszenzust erősíteni és az egót mellőzni. Gyakran már pályakezdőként válságban lévő szervezethez hívják őket, hiszen jó hallgatók, támaszt nyújtanak és könnyebben teremtenek együttműködést.
Különösen fontos az empátia, a kommunikáció és a csapat egyesítésének képessége – ezek a készségek krízishelyzetben kulcsfontosságúak lehetnek. Libby Lane egykori daganatos betegekkel foglalkozó ápolóként az érzelmi intelligenciát tartja vezetői karrierje alapjának.
Miért fogadják el a nők ezeket a kihívásokat?
Pályájuk kezdetén a kihívás, a cél és a lehetőség vonzó lehet. Idővel azonban a tapasztalt női vezetők óvatosabbá válnak, hiszen minden kudarc nagyobb visszhangot kelt – a társadalom és a média gyakran szigorúbban ítéli meg a nőket, mint férfi társaikat. Egy interjúban az egyik résztvevő megjegyezte: „Ha egy férfi vezető hibázik, ő bukik el. Ha egy nő hibázik, az egész nemet veszik elő.”
Az ilyen helyzetek sikeres kezelése erős szakmai hálózatot, mentorokat és alapos előzetes tájékozódást igényel. Vannak olyan esetek, amikor etikai vagy szervezeti gondok túl mélyen gyökereznek, ilyenkor érdemes mérlegelni a megbízás elfogadásának kockázatát. A résztvevők azt javasolják: a kihívások ne tántorítsanak el, de csak akkor vágjanak bele, ha reálisan fel tudják mérni, képesek lesznek változást hozni.
Kettős élű fegyver – átok vagy lehetőség?
Külön figyelmet érdemel, hogy a sztereotípiákkal szemben a cégek nem feltétlenül azért választják ezeket a nőket, mert „eldobhatók”, hanem mert válságban kifejezetten erősnek, kompetensnek tartják őket. Empátiájuk, kompromisszumkészségük és együttműködő stílusuk önmagában értéket képvisel, és segít átalakítani a szervezet működését.
Mindazonáltal a túl nagy elvárásokat kerülni kell, és fontos, hogy a szervezetek valódi támogatást nyújtsanak a női vezetőknek. A kettős élű fegyver: egy krízishelyzet egyszerre jelenthet ugródeszkát és szakmai csapdát – nagy hasznot, de hatalmas kockázatot is rejt.
Ez arra utal, hogy a női vezetés képes átbillenteni a szervezetet a nehézségeken. Az ilyen helyzetek erősíthetik a nők szakmai renoméját, és egyúttal új vezetői példaképeket állítanak elénk, akik bizonyítják, hogy a válságos idők új utakat nyithatnak meg a jövő női vezetői előtt is.
