Az óriási Meta-botrány: csaló hirdetésekből épül az MI

A megtévesztés gépezete

A Meta algoritmusai csak akkor tiltják ki automatikusan a csaló hirdetőket, ha 95% feletti valószínűséggel csalóknak tartják őket. Amennyiben ennél alacsonyabb a gyanú, pusztán magasabb áron engedik hirdetni őket, azzal a céllal, hogy elrettentsék őket — de így is hatalmas bevétel keletkezik. Aki egyszer rákattint egy ilyen hirdetésre, az nagy eséllyel kap hasonló ajánlatokat a személyre szabott hirdetési rendszer miatt. A Meta saját kutatása szerint a platformjai a sikeres csalások harmadában játszanak szerepet az Egyesült Államokban, így a cég mára a globális csalásipar egyik fő motorja lett.

Büntetések, elbocsátások, magyarázkodás

A Meta elismeri, hogy versenytársai hatékonyabban lépnek fel a csalók ellen, és a cégen belüli tervek célja, hogy csökkentsék a csaló hirdetésekből származó bevételt. Mégis, a várható, akár 360 milliárd forintos bírságok is elhanyagolhatók a több százmilliárdos hirdetési bevételekhez képest. Egy 2024-es jelentés alapján a Meta mindössze hat hónap alatt 1,2 billió forintot keresett olyan csaló hirdetéseken, amelyek magas jogi kockázatot hordoznak. A vállalat közben leépítette azt a teljes csapatot, amely a márkavédelemért felelt, a biztonsági forrásokat főleg a virtuális valóságra és az MI fejlesztésére csoportosította, miközben a csalásbejelentések 96%-át figyelmen kívül hagyta. Egy átlagos hirdetőt legalább nyolcszor kell csaláson kapni, mire kizárják, a nagyobb, úgynevezett „High Value Accountok” akár 500 csalásos „ütést” is kibírnak felfüggesztés nélkül.

2025, adrienne, tech.slashdot.org alapján