Az indiai-óceáni szigetet nem az MI, hanem a kábelek érdeklik

Kábelekből épül digitális híd, nem adatbáziserőd

A Google elmondása szerint csak folytatják az Australia Connect programot, amelynek célja, hogy korszerű, tenger alatti kábelinfrastruktúrával javítsák a digitális összeköttetést az egész Indiai–csendes-óceáni térségben. Novemberben több partnert, például a Vocust is bevontak, akikkel együtt kötik be a Darwin–Sunshine Coast földi optikai összeköttetést, és ezzel hozzákapcsolják a Bosun kábeleket a Tabua tenger alatti rendszerhez – utóbbi egyesíti az USA-t, Ausztráliát és Fidzsit is.

A Karácsony-szigeti bővítéshez már beadták a környezetvédelmi engedélykérelmet is. Itt van stratégiai katonai szempontból némi pikantéria, hiszen Darwinban félévente 2500 tengerészgyalogos tartózkodik.

Milliók vonulnak – ez a rákok paradicsoma

A szigetet azonban nemcsak a kábelek, hanem a világhíres vörösrák-vonulás tette legendássá. Évente több mint 100 millió rák özönli el a 135 négyzetkilométeres szigetet, amikor a nőstények ivarérett petéiket a tengerben rakják le. Sir David Attenborough szerint ez a természet egyik leglátványosabb csodája: erdőn, úton, vízen, köveken átvonuló rákok millióit lehet látni.

Pár hét múlva indul a fő vonulás, ilyenkor az utak nagy részét lezárják, sőt hidakat is építenek a rákok védelmében. Ennek ellenére a visszatérő apró rákoknak csak töredéke éli túl a ragadozók támadásait, és csak ritkán, egy-egy évtizedben marad fenn nagyobb generáció. Ez a túlélés az egész populáció fennmaradása szempontjából döntő.

Kábelek és rákok – mindenki mozgásban

A Google ígérete szerint minden környezetvédelmi előírást betartanak, de hogy sikerül-e a 100 millió vándorló rák mellett dolgozni, az még kérdéses. Egy biztos: a Karácsony-sziget világa továbbra is a rákoké – mi pedig csak látogatók vagyunk ezen a kábelhálózattal átszőtt, különös paradicsomban.

2025, adrienne, arstechnica.com alapján