Pilóták helyett tabletek?
Érdemes kiemelni, hogy a bemutatón nem egy tapasztalt pilóta, hanem egy egyszerű katonai felhasználó irányította a közel 10 tonnás gépet. A Black Hawk fedélzetén ugyan tartózkodtak pilóták és katonák vészhelyzet esetére, de a tablettel indított, manőverező és pontosan célba érő helikopter vezérlésébe nem kellett beavatkozni. Ez rávilágít arra, hogy a speciális ALIAS rendszerrel egyszerű felhasználói szintű képzettség is elegendő lehet egy korábban pilóták által vezetett gép irányításához.
Önálló küldetések sorozata
A tesztküldetések során a gépet okostelefonhoz hasonlóan egyszerű kezelésű tabletről lehetett irányítani. Az egyik küldetésben például vízi utánpótlást szállított egy tengerészeti őrhajóról érkező parancs alapján, majd önállóan tért vissza, bonyolult manővereket végrehajtva. A fedélzeten lévő katonák két precíz ejtőernyős csomagdobást végeztek teljesen autonóm módon. Egy másik menetpróbán víztartályt szállított a gép, egy harmadik küldetésben pedig rakétarendszereket illesztett össze autonóm lebegés közben, majd egy sérült katonát is zökkenőmentesen átszállítottak egy ember által vezetett gépre.
Rugalmasabb logisztika, nagyobb biztonság
Mindezek dacára az újítás nem váltja ki teljesen az emberi pilótákat: az eszközök ember által is irányíthatók maradnak, és csak szükség esetén váltanak önvezető üzemmódra. Az MI-vezérelt Black Hawk fő előnye, hogy veszélyes vagy rutinszerű feladatokat emberi jelenlét nélkül lehet végrehajtani, ezáltal növelve a biztonságot és a logisztikai rugalmasságot. Akár egyetlen, rövidített képzés után is szinte bárki képes lehet ilyen légi járművek önálló irányítására, így az újítás a hadsereg számára jelentős előrelépést jelenthet.
Összefoglalás
Az MI által vezérelt Black Hawk helikopterrel csökkenthető a pilóták terhelése, a logisztika rugalmasabbá válhat, ráadásul az autonómiának köszönhetően bonyolultabb feladatokat is gyorsan és biztonságosan képes végrehajtani a hadsereg – mindezt akár néhány gombnyomással egy tabletről.
