Hiányos adatok: vaktában oltunk és döntünk?
A COVID-megfigyelés jelenleg csak töredéke a járvány kezdeti időszakának, így a tudósok sem látják tisztán, milyen variánsok keringenek világszerte. Ráadásul a házi gyorstesztek pozitív eredményeit már nem lehet jelenteni a hatóságoknak sem, így a fertőzések hivatalos száma tovább torzul. Ez súlyos következményekkel jár: az egészségügyi szervezetek nehezebben tudnak megfelelő oltási stratégiát kialakítani, hiszen nincs pontos képük arról, hogy milyen variánsok ellen érdemes vakcinát fejleszteni, és mikor érdemes bevezetni azt.
Milyen variánsok tombolnak most?
A jelenleg uralkodó variánsok közül a Stratus (XFG, azaz a „Frankenstein-variáns”) az új esetek 76 százalékáért felelős, főleg Európában és Amerikában. A Nyugat-csendes-óceáni térségben a Nimbus (NB.1.8.1) dominál, amely az esetek 15 százalékáért felel. Mindkét variáns hasonló tüneteket okoz: láz, köhögés, orrfolyás, de a Nimbus egyik jellegzetes tünete a borotvapenge-szerű torokfájás. Ezek a változatok jelenleg a WHO intenzív figyelőlistáján szerepelnek.
Kórházi adatok és szennyvíz: innen tudunk valamit
Ezzel szemben az abszolút esetszámok helyett ma már inkább a súlyos, kórházi ellátást igénylő betegeket és a szennyvízben mért vírusszintet követik, ami csak részben mutatja a járvány valós terjedését. Bár a mostani adatok segítenek eligazodni, a teljesség közelébe sem érnek – főként, hogy több ország is leállt a kötelező szekvenálással.
Szezonális-e a COVID?
Hazánkhoz hasonlóan Európa több országában és az Egyesült Királyságban az oltásokat most főként időseknek és legyengült immunrendszerűeknek (már 6 hónapos kortól) ajánlják, míg az Egyesült Államokban idén ősszel leálltak a mindenkire kiterjedő vakcinakampánnyal. Ugyanakkor az adatok alapján kérdéses, hogy a COVID valóban szezonális-e: a legtöbb átadás 3–17 Celsius-fok között történt, de nyáron is rendszeresen kerülnek kórházba súlyos COVID-esetekkel páciensek.
A szakértők szerint érdemes lenne az oltásokat nemcsak ősszel beadni. Az ideális jövőbeli megoldás egy kombinált influenza–COVID-oltás lenne – ám ettől még messze vagyunk.
Következtetés: nincs még vége
A fentiek tükrében világos, hogy a COVID-19 továbbra is velünk van, de a csökkenő adatgyűjtés miatt nehezebb a megfelelő védekezés. Új variánsok, hiányos felderítés, felpörgő kórházi esetek: a járvány tanulsága, hogy csak a pontos, folyamatos megfigyelés és alkalmazkodó oltási stratégia hozhat hosszú távú biztonságot.
