A Google az űrben csillapítaná az MI energiaéhségét

A Google az űrben csillapítaná az MI energiaéhségét
Az MI robbanásszerű terjedésével a világ adatközpontjai újabb energiafaló óriásokká nőnek. A Google viszont egészen radikális tervvel rukkolt elő: az MI-fejlesztő rendszereit az űrbe költöztetné, ahol gyakorlatilag végtelen napenergiával és szabad hőelvezetéssel számolhatnak.

Űrsztrádán a Google MI-jei

A Google Project Suncatcher nevű kezdeményezése azt célozza, hogy alacsony Föld körüli pályán, rajokban keringő műholdakkal működtessen MI-gyorsító chippeket. Ezek a Tensor Processing Unitok (TPU-k) már most is a Google adatközpontjainak szíve, és képesek gépi tanulásra, tartalomgenerálásra, szintetikus beszéd- és képfeldolgozásra, valamint prediktív modellezésre is. A Google most napenergiával működtetett műholdflottákba telepítené ezeket a chipeket, amelyek lézeres adatátvitellel dolgoznának össze.

Az MI-igények ugrásszerű növekedésére most még a Földön igyekeznek válaszolni egyre nagyobb adatközpontokkal. Ezek rengeteg áramot fogyasztanak, és óriási vízmennyiséget használnak hűtésre — így a környezetterhelés folyamatosan nő. Az űrben működtetett műholdak dizájnjában viszont a napenergia lényegében kimeríthetetlen forrás, és a hőelvezetést is az űr hidege oldaná meg.

Miért pont az űr?

Érdemes kiemelni, hogy a Google egy olyan napszinkron pályát választana, ahol a műhold napsütötte részén folyamatosan termelhető az energia, hiszen itt a napfény akár nyolcszor erősebb lehet, mint amit a földi légkörön átszűrve kapunk. A műholdak nincsenek az éjszakai ciklushoz kötve, így alig kell akkumulátorokkal zsonglőrködni.

A terv egyik legnagyobb előnye, hogy elkerülnék azt a problémát, miszerint az űrből le kellene juttatni a megtermelt energiát a Földre (amivel már Asimov is kacérkodott sci-fi írásaiban). Ehelyett az MI-chipeket és a hozzájuk szükséges infrastruktúrát már eleve a világűrben működtetnék.

Holdrakéta-projektek hullámvasútja

A Google már hosszú ideje kísérletezik ambiciózus technológiai fejlesztésekkel. Például a ma már külön céggé vált önvezetőautó-fejlesztések vagy a végül elbukó Loon, a léghajós internetszórás is ilyen „holdrakéta-projekt” volt.

Az űrinformatika azonban egyre több befektetőt vonz. A Starcloud nevű startup például az Nvidiával társult egy ötgigawattos (ez több mint egy kisebb atomerőmű teljesítménye!) űradatközpont építésére, melynek egyes paneljei négy kilométeresek lesznek. Elon Musk is belengette, hogy érdekli egy ilyen üzletág, bár konkrétumokat még nem mondott. Érdemes kiemelni, hogy a Google-nek nem elhanyagolható, mintegy 7 százalékos részesedése van a SpaceX-ben.


A Google műholdrajsztratégiája

A Google elképzelése szerint nem óriási szerkezeteket küldenének az űrbe, hanem sok kis műholdat, amelyek lézeres összeköttetéssel alkotnának egyetlen virtuális adatközpontot. Ez sok szempontból stabilabb, rugalmasabb és jobban skálázható, mint a mostani terveken szereplő több kilométeres „űrszörnyek”.

A rendszer kulcsa az, hogy a műholdak rajként működnek együtt: csak néhány száz méterre helyezkednének el egymástól, a teljes formáció pedig 2 kilométeres átmérőjű lenne. A Google fizikai modellezése szerint ezek a pályák automatizált rendszerekkel fenntarthatók, az MI számára pedig a lehető legalacsonyabb késleltetés és nagy sávszélesség biztosítható.

A „minimális elméleti flotta” 81 műholdból állna, 650 kilométerrel a Föld felett; de a rendszer akár tucatnyi ilyen klaszterrel is működhet, és a piaci igényhez igazítható.

Első lépések és kihívások

A földi teszteken a Google mérnökei már szimulálták azt a sugárzást, amit az MI-chipek legalább öt év alatt tapasztalnak az űrben. Most jöhet a valódi próba: a Planet nevű cég segítségével 2027-ben két prototípus-műholdat fognak Föld körüli pályára állítani. Ezeken minden szükséges rendszert, valamint a lézeres adatkapcsolatot is lemérik.

A költségeket nem részletezte a Google, de kiemelte: a cél annak demonstrálása, hogy egyáltalán működőképes-e az MI-alapú űrszámítás, és tényleg bírja-e a rendszer a gravitációtól és a sugárzástól terhelt körülményeket.

Gazdasági áttörés van a láthatáron?

Az űradatközpontok visszatartó erejét eddig főleg a kilövési költségek jelentették. Ha azonban a SpaceX Starship rakétája tényleg szolgálatba áll, a Google számításai szerint a kilövés ára 2035-re akár 70–80 ezer forint/kg alá is mehet — ami a mostani költségek töredéke.

Ennek fényében, ha az MI valóban az űrbe költözik, az évről évre zuhanó kilövési díjak és az egyre nagyobb MI-igény újabb lökést adhat a „világűrszámítás” forradalmának. A következő évek eldöntik, hogy a Föld energiaválságainak és adatközpont-problémáinak valóban az űr lesz-e a megoldása — vagy marad tudományos-fantasztikus álom.

2025, adminboss, arstechnica.com alapján

Legfrissebb posztok

MA 19:18

Az SN 2022ngb, a szinte láthatatlan szupernóva rejtélye

💫 Egy nemzetközi kutatócsoport rendkívül halvány és lassan változó szupernóvát figyelt meg SN 2022ngb jelűként, amely a IIb típusba tartozik...

MA 19:03

A The Sims 4 eddigi legjobb évét zárta

A The Sims 4 rajongói számára az utóbbi évek igazi hullámvasútnak bizonyultak: a kezdeti Építés és Vásárlás (Build and Buy), illetve Sim létrehozása (Create a Sim) módok ugyan szinte etalonná váltak a sorozat történetében, azonban a híres medencék és a kisgyermekek hiányoztak az alapjátékból...

MA 18:49

A tehetség nem sprint, hanem maraton – rosszul gondolkodunk?

🏃 Felmerül a kérdés, vajon helyesen közelítettük-e meg a tehetséggondozást az elmúlt évtizedekben...

MA 18:36

Az új robotporszívó csodát ígér, de csalódást okoz

A Narwal Freo Z10 Ultra egy olyan robotporszívó és felmosó, amely bőven tele van csúcstechnikával, és önálló működésre képes dokkolóval érkezik...

MA 18:18

Az elefánt – az animáció történetének legőrültebb összefogása

Az animáció világában gyakran születnek különleges ötletek, de az Elefánt (Elephant) című, az HBO Maxon elérhető új rajzfilm rendhagyó alkotási folyamata és szürreális hangulata egészen új szintre emeli a kreativitást...

MA 17:51

A láthatatlan univerzum a galaxisok torzulásaiból tárul fel

💫 A világegyetem 95 százaléka láthatatlan. Sötét anyag és sötét energia tölti ki a kozmosz nagy részét, amelyeknek valódi mibenlétét a tudomány máig nem ismeri, de hatásuk tagadhatatlan: a sötét anyag extra gravitációjával formálja a galaxisokat és galaxishalmazokat, míg a sötét energia a táguló világegyetem gyorsulásához kapcsolódik...

MA 17:34

Az űrturizmus áttörése: felszáll az első kerekesszékes űrutazó

🚀 December 21-én hatalmas mérföldkőhöz érkezett az űrutazás, amikor Michaela Benthaus, egy német mérnök, kerekesszékes utazóként elsőként jutott el a világűrbe...

MA 16:50

Az Nvidia-részvény tovább szárnyal: marad a Wall Street kedvence?

Az Nvidia továbbra is az MI-láz egyik legnagyobb nyertese, annak ellenére, hogy az utóbbi időben erősödő versennyel és geopolitikai kihívásokkal néz szembe...

MA 16:02

Az univerzum szimulációja: egy matematikai áttörés mindent átír

A szimulációs hipotézis – az elképzelés, hogy világunk talán csak egy idegen civilizáció számítógépén futó szimuláció – régóta lázban tartja az embereket...

MA 15:33

A klímaváltozás miatt hetekkel előbb szórja spóráit az északi moha

🌱 Régi katonai légmintákból váratlanul értékes DNS-lelőhely került elő, amely évtizedeken keresztül őrizte a levegőben szálló élőlények nyomait...

MA 15:02

A MI-korszak rejtett buktatója: messze van az adat a döntéstől

🤔 Fontos kérdés, hogy mitől lesz valóban eredményes az MI bevezetése egy cég életében...

MA 14:49

Az áttörés kapujában: már látszik a szobahőmérsékletű szupravezetés

⚡ Ebből következően érdemes megérteni, hogy a tudósok most átléptek egy olyan akadályt, amely éveken át megnehezítette a magas hőmérsékletű szupravezetők gyakorlati alkalmazását...

MA 14:33

Az Apple és a Google figyelmeztet: gond lehet a vízumokkal

⚠ A Google és az Apple jogi képviselete arra figyelmeztette a vízummal foglalkoztatott alkalmazottakat, hogy egyelőre kerüljék a nemzetközi utazást, különösen, ha csak H-1B vízumbélyeggel térhetnének vissza az Egyesült Államokba...

MA 14:20

Az óriási JBL Bar 1300 MK2 uralja a nappalit

🔊 A JBL az új Bar 1300MK2-vel ismét belevágott a házimozi-hangzás nagyágyúinak versenyébe, és sikerült is emelnie a tétet...

MA 14:02

A Vénusz vakító ragyogásának titka: miért fénylik ennyire?

☀ Fontos kérdés, hogy miért tűnik a Vénusz ilyen vakítónak a hajnali vagy alkonyi égbolton...

MA 13:19

A hőst nem a szupererő teszi – Hősakadémia nagy finálé

Érdekes felvetés, hogy a Hősakadémia (My Hero Academia) az elmúlt évtized legmerészebb és egyben leginkább alulértékelt sónen animéként vonult be a köztudatba...

MA 13:04

A 65 colos tévé, ami sötét és világos szobában is nyerő

A hatalmas, 65 hüvelykesnél is nagyobb tévék választása valódi kihívás – nemcsak a készülékek beüzemelése adja meg az alaphangulatot, hanem a végtelen számú technikai adat miatt is könnyű elveszni...

MA 12:33

Az újévi fogadalmak ideje lejárt – jöhet a szerencsekártya!

A január minden évben tiszta lappal kecsegtet. Elengedheted a múlt hibáit, és úgy érezheted, hogy idén végre új ember leszel, új szokásokkal és jó szándékkal...

MA 12:18

Az új HP ZBook X G1i: a profik hordozható erőműve

Érdemes megvizsgálni, hogy a HP ZBook X G1i mennyire hozza elérhető közelségbe az asztali munkaállomások erejét akár egy hátizsákban is...