A hatalmas Melissa hurrikán megrengette a Földet

Erőteljes, földrengésszerű hullámokat keltett a Melissa hurrikán, amelyeket Jamaicától Floridáig érzékeltek, akár több száz kilométerre a vihar középpontjától. Ez a pusztító trópusi ciklon 185 mérföld/órás (több mint 297 km/h) széllel tombolt, és olyan erős viharnak bizonyult, amilyet a feljegyzett történelemben is csak ritkán látni. Fontos megjegyezni, hogy a hurrikán ereje nemcsak Kubát, a Bahamákat és Jamaicát sújtotta, hanem az Atlanti-óceánon áthaladva már Floridában is jelentős földmozgásokat idézett elő.

Földrengésmérők a viharkutatásban

Bár a szeizmométereket általában földrengések mérésére használják, ezek az eszközök minden olyan eseményt érzékelnek, amely energiát juttat a talajba. Ide tartoznak nemcsak a földrengések, hanem az építkezések, földcsuszamlások, aszteroida-becsapódások, vulkánkitörések vagy akár titkolt nukleáris robbantások is. Kevesen gondolnák azonban, hogy a hurrikánok és tájfunok is megrezegtetik a Föld kérgét. Az egyik mechanizmus, hogy az erős szél megrezegteti a tereptárgyakat, például a fákat vagy oszlopokat, ezek mozgása pedig továbbítódik a talajba. Ennél is jelentősebb azonban, hogy a feldübörgő tenger hullámai „dobolnak” a tengerfenéken, ami igen erőteljes és jól érzékelhető jelzéseket küld a szeizmométereknek. A Melissa hurrikán közeledésekor Jamaicán például ijesztően éles, fogszerű jeleket rögzítettek a műszerek napokkal a partot érés előtt.

Múltbéli viharok nyomában

A modern technológia – légnyomásmérők, óceáni szenzorok, műholdképek – valós időben teszi lehetővé a hurrikánok precíz követését. A szeizmométerek szerepe ugyanakkor a történelmi viharok vizsgálatában felbecsülhetetlen. Már jóval korábban is működtek ilyen műszerek, amikor még sem műhold, sem légi megfigyelés nem állt rendelkezésre. A kutatók így akár évtizedekre, sőt évszázadokra visszamenőleg is rekonstruálhatják a trópusi ciklonok pályáját és intenzitását. Fontos, hogy a vihargenerálta földmozgások az óceán hullámzásának magasságát is tükrözik. Így a mostani erősebb viharok adatait összevethetik a régebbiekkel, és vizsgálhatják, hogy a hurrikánok valóban egyre hevesebbekké váltak-e az elmúlt időszakban.

Viharos jövő – mit hoz a klímaváltozás?

Az éghajlatváltozás miatt az óceánok felszíni hőmérséklete érezhetően emelkedett, ami a klímamodellek szerint a jövőben még intenzívebb viharokat jelent – nagyobb szelet, több esőt, erősebb vihardagályt. Egyes jelek arra utalnak, hogy ez a folyamat már el is kezdődött. A szeizmométerek újfajta felhasználása lehetővé teszi, hogy pontosabb képet kapjunk a múlt és a jelen hurrikánjairól, sőt a tendenciákról is.

A fentiek tükrében lenyűgöző, hogy a földmozgásmérő műszerek segítenek feltárni bolygónk legvadabb viharainak titkait – ugyanakkor aggasztó látni, mennyire elszaporodtak az olyan kegyetlen viharok, mint a Melissa.

2025, adminboss, www.scientificamerican.com alapján