Az emberi arc fejlődése és az asztma igazi oka

A világegyetem aszimmetriájának rejtélye

Jelentős, hogy japán fizikusok új magyarázatot találtak arra, miért van több anyag az univerzumban, mint antianyag. Normál esetben a nagy bummnak egyenlő mennyiségben kellett volna előállítania az anyag és az antianyag részecskéit, amelyek azonnal megsemmisítik egymást. Ám a kutatók szerint közvetlenül az ősrobbanás után a hűlő univerzumban hosszú, szálas szerkezetű hibák, úgynevezett kozmikus húrok keletkeztek, amelyek összekuszálódva különleges energetikai „csomókat” (knot-szolitonokat) formáltak. Ezek később kvantumfolyamatokon keresztül összeomlottak, amivel nehéz, jobbkezes neutrínókat hoztak létre. Ezek a részecskék ezután könnyebb, stabilabb változataikra bomlottak le, kismértékben az anyag képződését részesítve előnyben. Így arra lehet következtetni, hogy minden egymilliárd antianyag–anyag párból csak egy maradt fenn, és ebből született a ma ismert világegyetem. Jelentős, hogy a tudósok szerint a közeljövő gravitációshullám-mérései kimutathatják, volt-e ilyen „csomós” időszaka a világegyetemnek.

Az emberi arc példa nélküli laposodása

Az emberek arca látványosan lapos, szinte már „szégyenletesen”, ellentétben a többi főemlőssel, amelyek előreugró orral és kisebb aggyal rendelkeznek. Londoni kutatók átfogó 3D koponyamodell-elemzéssel kimutatták, hogy az emberi és az emberszabásúak fejlődési vonala körülbelül 20 millió évvel ezelőtt vált el. Jelentős, hogy ez az időszak hatalmas anatómiai változatosságot hozott az emberszabásúak körében – szemben a gibbonokkal, amelyek koponyája alig változott. Az emberi koponya evolúciója gyorsabb volt, mint bármely más főemlősé; ebben a „versenyben” a gorilla csak a második helyen végzett. Ez a gyors változás valószínűleg a nagyobb agyhoz és az azzal járó kognitív előnyökhöz kapcsolódik.

Az asztmaroham valódi okozója

Évtizedekig azt hitték, hogy az asztmás rohamokat a leukotriének nevű gyulladáskeltő anyagok okozzák, amelyeket a fehérvérsejtek szabadítanak fel a tüdő irritációjára. Ám most amerikai kutatók új molekulacsoportot azonosítottak, amely a „pszeudo-leukotrién” elnevezést kapta. Ezek akkor keletkeznek, amikor szabad gyökök oxigént adnak lipidmolekulákhoz – a folyamat a tűz keletkezéséhez hasonlóan könnyen ellenőrizhetetlenné válik. Az asztmára hajlamos emberek szervezetében valószínűleg hiányoznak azok az enzimek és antioxidánsok, amelyek ezeket a káros molekulákat eltakarítanák. Jelentős, hogy a kutatók szerint hatékonyabb lenne a szabadgyök-képződést blokkoló gyógyszerek fejlesztése, ahelyett hogy csak a receptorokra ható szerekben bíznánk.

2025, adminboss, phys.org alapján