
Forradalmi fúzió: miért olyan nehéz?
A jelenlegi atomerőművek a maghasadás elvén működnek, vagyis atomokat bontanak szét energiatermelés céljából. Fúziós erőmű esetén épp ellenkezőleg: atommagokat olvasztanak össze. Ez a folyamat jóval kevesebb radioaktív hulladékot termel, mint a hasadás, és nem függ káros fosszilis energiahordozóktól. Fontos megjegyezni, hogy a fúzió lényegében a csillagok fényét és melegét utánozza laboratóriumi körülmények között, ám ehhez extrém hőre és nyomásra van szükség.
A kutatók legnagyobb kihívása, hogy a reakció több energiát adjon le, mint amennyit befektetünk — azaz pozitív energiaegyenleget kell elérni. Ez idáig csak néhányszor sikerült rövid időre laboratóriumi körülmények között, például a National Ignition Facility (Nemzeti Gyújtási Üzem) tavalyi kísérletében.
Adatközpontok és az MI hajtják előre a fúziós fejlesztéseket
Az MI elterjedésével óriásira nőtt az adatközpontok energiaigénye, ezért a technológiai óriáscégek, mint a Google, az Amazon vagy a Microsoft egyre több pénzt fektetnek fúziós startupokba. Az energiaügyi minisztérium adatai szerint már több mint 3400 milliárd forintnyi magánbefektetés áramlott prototípusreaktorok fejlesztésébe, és a nagyvállalatok már szerződéseket is kötöttek a várhatóan a 2020-as évek végén vagy a 2030-as években induló fúziós erőművekből származó áram megvásárlására.
Bár a technológia ígéretes, a DOE is elismeri, hogy hiányoznak a szükséges költségvetési források.
Az állam és a magánszektor összefogására építenének
A tervek kiemelt hangsúlyt fektetnek a köz- és a magánszféra együttműködésére. Ilyen például a fúziós üzemanyagok gyártása és újrahasznosítása (például a hidrogén izotópok – trícium és deutérium – előállítása), vagy a rendkívül ellenálló szerkezeti anyagok fejlesztése, amelyek elviselik a fúziós reaktor szélsőséges körülményeit.
A DOE regionális innovációs központokat is létre szeretne hozni, ahol egyetemek, helyi önkormányzatok és technológiai cégek dolgozhatnának együtt, hogy megteremtsék a jövő fúziós munkaerejét. Az Nvidia, az IBM, a Princeton Plazmafizikai Laboratórium és az Energiaügyi Minisztérium közösen egy MI-vezérelt szuperszámítógépes központot is tervez Stellar-AI néven, kifejezetten fúziós kutatásokra.
Nagy tervek, pénz nélkül
Fontos megjegyezni, hogy maga az ütemterv semmilyen konkrét pénzügyi kötelezettséget nem vállal, a finanszírozás a kongresszus döntéseitől függ. Összefoglalva: bár az amerikai fúziós energiaprogram új lendületet kapott, egyelőre sem a tudományos, sem a költségvetési akadályokat nem sikerült leküzdeni. A fúzió tehát továbbra is csak a tervekben és a kutatólaborokban ad fényt, nem pedig az otthoni konnektorban.