Az MI-keresés előnyei és kockázatai
A hagyományos keresőknél a sikeres optimalizálás mindig konkrét eredményekkel járt: nőtt a látogatószám, jöttek a hirdetési bevételek vagy a fizető ügyfelek. Ezzel szemben az MI-válaszokban való megjelenés már sokkal inkább márkaépítés, mint biztos üzleti modell. A GEO-val elért siker leginkább a hírnév menedzselését jelenti: szerkesztőségeket vagy cégeket szakértő forrásként tüntet fel – de a közvetlen bevétel ritka.
Ezért nem véletlen, hogy sok kiadó inkább blokkolja az MI-től származó indexelést: attól tartanak, hogy a tartalmuk csupán nyersanyag lesz egy mesterséges intelligencia számára, amelyből nekik közvetlen hasznuk nem származik. Azok, akik mégis felbukkannak az MI-találatokban, általában örülnek annak, hogy tekintélyesebbnek számítanak a felhasználók szemében. De ha egy versenytárs kerül be helyettük, az már kihagyott lehetőség: kimaradsz azoknak a szemében, akiket épp a te szakterületed érdekelne.
Mi történik, ha az MI rosszul válaszol?
Még nagyobb bajt okozhat, ha a mesterséges intelligencia téves vagy káros információt ad válaszul. Az MI ugyanis egyszerre több forrásból dolgozik, és kevésbé számít, melyik volt a legjobb találat – elég, ha egy helyen rossz az információ, az már bekerülhet a válaszba. Itt új szereplők is fontossá váltak: a Wikipédia és a Reddit, amelyek mindketten óriási, felhasználók által szerkesztett adatbázisok. Különösen a Redditnek sikerült ezt az értékes helyzetét jól kihasználnia: több tucatmillió dollár értékű megállapodásokat kötött a legnagyobb MI-cégekkel, hogy hozzáférést adjon tartalmához.
A márkaépítők és PR-szakemberek így újfajta kihívással találkoznak: nehezebb, mint valaha, hogy gyorsan helyrehozzanak egy wiki-oldalt vagy egy Reddit-bejegyzést, ha az egyszer beszivárgott egy MI-válaszba.
Hirdetések az MI-keresésben: ki nyer vele?
A GEO-val kapcsolatban leginkább a krízismenedzsment fejlődött üzletággá. A többi médiacég vagy márka számára a nagy áttörés a hirdetések MI-válaszokba való beágyazásával jöhet el. Ez elkerülhetetlennek látszik, hiszen a ChatGPT-nek már közel egymilliárd felhasználója van, de nagy többségük ingyen használja – hatalmas, kiaknázatlan bevételi forrás ez. A Perplexity már tavaly óta, a Google pedig mostanában kezdte el kipróbálni ezt.
Sokak szerint ez nem jelent valódi fejlődést: szerintük a Szilícium-völgy továbbra is a felhasználók figyelméből akar pénzt csinálni. Ugyanakkor felmerült az az ötlet is, hogy amennyiben az MI-válaszok utalnak a hivatkozott forrásokra, a hirdetésekből származó bevétel igazságosan osztható szét a tartalmak készítői között. Már olyan startup is létrejött, amely ebből rendszert épít: megosztja a hirdetésbevételeket a válaszban szereplő összes hozzájárulóval.
Összességében elmondható, hogy a hirdetések beépítése az MI-alapú keresésbe egyszerre jelent veszélyt és lehetőséget. Lesz-e bőven pénz mindenkinek? Egyelőre nem, de a piac gyorsan növekszik – és aki időben belép, annak most igazán megnyílik az út.
