A halászat árnyoldalai
Bár a delfinek nem célpontjai a halászhálóknak, tömegesen akadhatnak fenn rajtuk véletlenül, ezt nevezik mellékfogásnak. 2021-ben csak a Biscay-öbölben mintegy 6900 példány pusztult el így, egy akkori 180 ezres téli állományból. Ugyanakkor a korábbi, hagyományos megfigyelési módszerek – amelyek alapján hajókról és repülőgépekről számolták a felszínre kerülő egyedeket – évekig azt mutatták, hogy nincs probléma, és a populáció stabil.
Az új kutatás rávilágít arra, hogy ezek a módszerek könnyen elfedhetik a hanyatlást, hiszen a folyamatos mozgásban lévő delfinek valós száma lényegében rejtve marad, amíg nem következik be drasztikus visszaesés.
Strandolt delfinek üzenetei
A kutatók ezért új módszert választottak: elhullott, partra sodródott delfinek vizsgálatával próbálták felmérni a valódi helyzetet. 22 év alatt, 1997 és 2019 között összesen 759 partra vetődött közönséges delfint tanulmányoztak. Fogaik elemzésével pontosan meghatározhatták az elhullás idején betöltött életkort, így kiderült, hogy a nőstények egyre fiatalabban pusztulnak el, kevesebb borjút hoznak a világra, és ez lassítja az egész populáció növekedését.
Azt is megállapították, hogy az állomány évente átlagosan 2,4%-kal lassabban nőtt 1997 és 2019 között. Ez jelentős visszaesés, hiszen ideális körülmények között akár 4%-os növekedés is várható lenne évente. 2019-re a várható éves növekedés már csak 1,6% volt.
Változó védelem – létkérdésben döntünk
Az utóbbi években Franciaország minden januárban egy hónapra lezárja a Biscay-öblöt a halászat elől, így próbálja védeni a delfineket. Ugyanakkor sokszor előfordul, hogy a delfinek korábban vagy később jelennek meg a térségben, így rugalmasabb védelemmel lehetne őket igazán hatékonyan segíteni.
Nem csupán a közönséges delfinek, hanem más tengeri emlősök, például a disznódelfinek is hasonló problémákkal küzdenek, ezért a kutatók hangsúlyozzák a védelmi szabályok átgondolását, illetve a nemzetközi természetvédelmi egyezmények – például az Egyesült Államok Tengeri Emlősök Védelméről szóló törvénye (Marine Mammal Protection Act), vagy az Európai Tengeri Stratégiai Keretirányelv – megerősítését.
Összefoglalva elmondható, hogy a delfinek eltűnése láncreakciót indíthat el a tengeri körforgásban: ragadozók hiányában a kisebb halak elszaporodnak, felborul az ökológiai egyensúly, ami végső soron az egész élő rendszer összeomlásához vezethet. Az ember döntésein múlik, hogy megőrizhető-e az Atlanti-óceán delfinjeinek jövője.
