Mesterséges valóság, valódi reklám – új korszak kezdete?
A DirecTV a Glance nevű MI-céggel karöltve fejleszti ezt a platformot. A cél, hogy a tévénézés passzív, „hátradőlős” élménye helyett aktív, „belehajolós” használatot teremtsenek. Rajat Wanchoo, a Glance kereskedelmi partnerségekért felelős alelnöke szerint most minden tévénéző megkapja a lehetőséget, hogy a generatív MI vívmányait (kihasználva a ChatGPT népszerűségét) saját nappalijában élvezhesse.
Fontos hangsúlyozni, hogy mindez a kényelem mellett új szintre emeli a célzott reklámokat is: a MI nemcsak megmutatja, hogy mi illik hozzád, hanem arra is képes, hogy a képernyőn látott ruházatot vagy bútort azonnal megvásárolhatóvá tegye. Ehhez persze a rendszernek adatokat kell gyűjtenie – akár a felhasználó által feltöltött fényképek (vagy közösségi média profilok) alapján, vagy más, általad megosztott információkból.
A célzott reklámok új térhódítása
A hirdetők szemszögéből az MI által vezérelt reklámrendszerek aranybányát jelentenek: nincs többé szükség drága színészekre, rendezőkre vagy forgatókönyvírókra, hiszen maguk a felhasználók, vagyis TE leszel a reklám arca. Ez azonban a cégek számára is kockázatos lehet: könnyen előfordulhat, hogy a felhasználók követelik majd, hogy jogdíjat kapjanak saját arcuk, nevük vagy testük reklámcélú felhasználásáért.
A reklámokkal szembeni fáradtság jelentős, főleg a korlátlan reklámözön miatt. Sokan érzik úgy, hogy a hirdetések minden határt átlépnek – mindenhol felbukkannak, akár a tévéképernyőn, akár az interneten. Még a leghétköznapibb tartalmak is reklámba fulladnak, gyakran anélkül, hogy a felhasználó egyszerűen el tudná kerülni azokat.
Szabadság, személyesség vagy totális kiszolgáltatottság?
Akik szeretik az új technológiákat, akár még szórakoztatónak is találhatják az ötletet, de itt több a kétely, mint az izgalom. Hol húzódik a határ a kreatív, személyre szabott élmény és az arcátlan adatgyűjtés között? Mennyire lesz ellenőrizhető, hogy milyen képed vagy adataid jelennek meg a tévéképernyőn – és valójában ki profitál ebből?
Sokan azonban úgy érzik, hogy folyamatosan újabb és újabb technológiai trükköket vetnek be azért, hogy mindenáron reklámokat toljon az arcunkba a rendszer – akár akarjuk, akár nem. Egyre többen használnak szigorú adblokkolókat, vagy teljesen elfordulnak a hagyományos tévétől és a tartalomfogyasztástól, éppen a tolakodó reklámok miatt.
Miért nem elég csak egy tájékoztató tábla?
Felmerül a kérdés: hol van a határ a hasznos reklám és a tolakodó manipuláció között? Sokan szívesen elfogadnák, ha csak annyi történne, hogy a környéken nyílik egy új családi étterem, azt kiírják a sarki táblára – így mindenki eldöntheti, el akar-e menni. Számos olvasó még mindig elismeri: ha ingyen tartalmat kap némi reklámért cserébe, az fair alku – az idő pénz, és mindenkinek megvan a választási lehetősége.
Fontos hangsúlyozni, hogy a jelenlegi reklámipar, főleg az MI segítségével, egyre kevésbé kérdezi meg, hogy a felhasználó hozzájárul-e a beavatkozáshoz: a reklám minden lehetséges utat megtalál a figyelmünkért. Úgy tűnik, csak még több reklám lesz, csak éppen MI-vel megturbózva, hogy még személyesebbnek és megkerülhetetlenebbnek tűnjön.
Mit hoz a jövő?
Új korszak kezdődhet, ahol a tévéképernyő képernyővédője már nem a pihenést jelenti, hanem egy újabb adathalász és bevásárló platformot. Mindezt figyelembe véve az MI-alapú tartalomszolgáltatás ördögi köre egyre egyértelműbb: minél több adatot adsz meg, annál célzottabb és személyesebb reklámokat kapsz – és annál kevésbé tudod elkerülni őket.
A tömeges MI-hirdetések korszaka most indulhat be igazán; az pedig csak rajtad múlik, hogy beállsz-e a reklámarcok sorába, vagy inkább kikapcsolod a tévét, mielőtt saját magadat látod viszont a reklámok között.
