Előnyök és csalódások
Az első MI-használók továbbra is bíznak abban, hogy a technológia bizonyos feladatokban jobban teljesít, ám a frissen csatlakozók között már jóval kevesebben. Ennek ellenére a legtöbben nem érzik úgy, hogy életre szóló áttörést tapasztaltak volna: jellemzően inkább írás, dokumentáció készítése és tudományos cikkek ellenőrzésének megkönnyítésére használják. Az MI főleg kéziratok előkészítésében és irodalomkutatásban vált népszerűvé, vagyis nem tér el jelentősen attól, amit a legtöbb vállalati felhasználó is csinál.
Ezzel együtt a szkepticizmus is nő, ahogy egyre többen kezdik el ténylegesen használni az MI-eszközöket. Egyre több kutató aggódik a hibák, tévedések, úgynevezett MI-hallucinációk miatt: arányuk 64 százalékra ugrott, míg tavaly még csak a felük tartott ettől. 58 százalék tart a személyes adatok védelmének hiányától, és hasonlóan sokan aggódnak az átláthatóság, valamint az etikus MI-használat problémái miatt is.
Kevés támogatás, növekvő aggodalom
A fejlődés örömét gyakran beárnyékolja a szervezeti támogatás hiánya: a kutatók 57 százaléka szerint nincs elég útmutató vagy képzés az MI-használathoz, ami akadályozza a széles körű elfogadást és az új technológiák valódi beépülését. Összességében elmondható, hogy miközben az MI térnyerése megállíthatatlannak tűnik – a válaszadók 83 százaléka biztos benne, hogy kutatói körökben is elterjedtté válik 2027-ig –, egyelőre messze nem hoz forradalmi változást a mindennapokban.
Nem elhanyagolható az sem, hogy a konkrét előnyök szerények maradtak: az MIT egyik friss jelentése szerint a generatív MI-tesztprogramoknak csak kis része hoz tényleges, mérhető megtérülést, és a Carnegie Mellon Egyetem kutatása szerint az MI-agentek az elvárások 70 százalékában kudarcot vallanak. Ez a tudományos és orvosi kutatásban is azt mutatja, hogy az MI-től várt áttörések egyelőre nem váltak valóra, miközben a vezető szakértők egyre visszafogottabban fogalmaznak a jövőt illetően.
Hatékonyság kontra gondolkodás
A szakértők körében továbbra is sokan hisznek abban, hogy az MI segíti a hatékonyabb munkavégzést: 85 százalékuk szerint produktívabbá váltak általa, 77 százalék szerint javult a munkateljesítményük, 73 százalék szerint nőtt a minőség, és 70 százalék szívesen alkalmazza ötletelésre. Mégis, egy jelentős csoport úgy véli, az MI inkább csak rutinfeladatokban segít: a kritikus gondolkodási képességeket bizonyíthatóan alig támogatja, ezt mindössze 48 százalék tapasztalta érdemben.
Ha valaha megérkezik a legfejlettebb MI-generáció, a kutatók több mint fele megengedné, hogy egy autonóm MI-eszköz helyettük is döntsön. Addig azonban marad a kivárás, a kísérletezés és az óvatosság: úgy tűnik, még mindenki tanulja, mire is képes valójában az MI – és mire nem.
