
Kilenc új csapadéktípus
A kutatók által kidolgozott rendszer kétféle esőt, kétféle havat, valamint öt speciális, kevert halmazállapotú csapadéktípust különböztet meg:
- szitáló eső – enyhe, egyenletes esőzés,
- zápor – intenzív, apró cseppekkel,
- enyhe eső-jég keverék – laza, jégszemcsés átmenet,
- erős eső-jég keverék – intenzív, sűrű jégpellet,
- enyhe kevert fázis – kevés, félig fagyott részecske,
- erős kevert fázis – sok, félig fagyott részecske,
- erős hó-jég keverék – nagy hópelyhek keverve szemcsés anyaggal,
- enyhe havazás – laza, apró hópelyhek,
- erős havazás – intenzív hóvihar.
Ugyanakkor a 0 és 5 Celsius-fok közötti hőmérséklettartományban különösen nehéz megjósolni a csapadék formáját, hiszen ebben a zónában nagyjából fele-fele arányban fordul elő hó vagy eső. Ez megnehezíti a jelenlegi modellek pontosságát.
Nagysebességű mérésből mesterséges intelligencia
A NASA speciális PIP kamerarendszerét (Precipitation Imaging Package) hét helyszínen vetették be Észak-Amerikában és Európában, ahol kilenc év alatt 1,5 millió percnyi adatminta gyűlt össze. Ezek a kamerák fényképezik és elemzik a lehulló cseppek méretét, esési sebességét, sűrűségét. Eredményeiket a felszíni meteorológiai állomások által mért adatokkal – hőmérséklettel, páratartalommal, harmatponttal, légnyomással, szélsebességgel – kombinálták. Így teljesebb képet kaptak arról, milyen feltételek mellett alakul ki a különböző csapadék.
Új szemléletű adatfeldolgozás
Az összetett mérési adathalmaz feltárásához a kutatócsoport a dimenziócsökkentés módszerét alkalmazta, konkrétan a UMAP (Uniform Manifold Approximation and Projection) eljárást. Ez a nemlineáris algoritmus lehetővé tette, hogy három fő tényező – halmazállapot, intenzitás, részecskejellemzők – alapján rendezzék kategóriákba az észlelt csapadékokat. A hagyományos, lineáris módszerekhez képest a nemlineáris algoritmus 36%-kal csökkentette a félreértelmezett esetek számát, így pontosabban követte a valós idejű időjárási radar megfigyeléseket is.
Az eredmények mindenkié
Az MI által összeállított osztályozási rendszer online elérhető. Bárki feltöltheti saját meteorológiai adatsorait, így becslést kaphat arról, milyen csapadék várható az adott körülmények között. A fejlesztők abban bíznak, hogy ezzel jelentősen segítik a modellező szakemberek munkáját is.
Összességében elmondható, hogy az MI-alapú csapadékosztályozás új szintre emeli az időjárás-modellezést, és a mindennapi alkalmazások előtt is széles lehetőséget nyit a közlekedésbiztonságtól a vízgazdálkodásig.