Új módszerek a kutatásban
Az elmúlt évek genomikai forradalma rengeteg információt hozott a sejtek felépítéséről és működéséről, különösen az idegrendszerben. A térbeli transzkriptomika nevű technika azt is megmutatja, hol helyezkednek el az egyes sejtek a szövetekben, illetve hogyan használják genetikai információikat fehérjetermelésre. Nem elhanyagolható, hogy ez a módszer óriási adatmennyiséget generál, amelynek áttekintése és értelmezése hatalmas kihívás. Korábban minden egyes agyterület feltérképezéséhez kézzel kellett hozzárendelni a sejtcsoportokat, de most ezt a lépést az MI elvégzi helyettünk.
CellTransformer: MI a térképezés szolgálatában
A CellTransformer nevű rendszer abból indul ki, hogyan helyezkednek el egymás mellett a sejtek az agyban. Az algoritmus képes az eredeti térbeli transzkriptomikai adatokból élesebb, jobban elkülöníthető területeket rajzolni, és olyan eddig ismeretlen régiókat is felismer, amelyeket kézi módszerekkel nem lehetett volna elkülöníteni. Az új térképen megtalálhatók jól ismert agyterületek, mint például a memória központja (hippokampusz), de feltárult a középagyi retikuláris mag is, amely az érzékszervi, mozgásszabályozó és alvás-ébrenlét funkciókban játszik szerepet. Ugyanakkor a CellTransformer módszertana nem korlátozódik kizárólag az agyszövetre: a kutatók már azt tervezik, hogy a szív vagy más szervek, illetve egészséges és beteg szövetek térképezésére is használható lesz.
Kitekintés: emberi alkalmazás és kihívások
A kutatók következő lépésként azt vizsgálják, hogy alkalmazható-e a technológia az emberi agyra, amely jóval nagyobb és bonyolultabb, mint az egéré. A sejtállomány, valamint a szerkezet komplexitása miatt sokkal több adat szükséges a pontos MI-alapú feltérképezéshez. Ennek megfelelően, ha sikerül elegendő térbeli információt összegyűjteni, a CellTransformer akár az emberi agy rejtélyeit is közelebb hozhatja a megfejtéshez.
