Számháború az MI-vel
A kongresszusi jelentés szerint a mesterséges intelligencia egyes munkakörök akár nyolcvan-kilencven százalékát is feleslegessé teheti: így például a gyorséttermek dolgozóinak 89, az ügyfélszolgálati munkatársak 83, a raktári munkások 81 százalékát válthatja le. De titkárnők, könyvelők, tanársegédek is hasonló arányban veszíthetik el munkájukat. Ezek a hangsúlyos előrejelzések – bár fenyegetőnek hangzanak – teljes mértékben MI által generált becslések, nem átfogó gazdasági elemzéseken alapulnak. Lényeges, hogy a jelentés készítői kifejezetten a ChatGPT-re támaszkodtak, amelynek “elképzelései”, főként technikai munkák esetén, aligha nevezhetők megalapozottnak.
Robotadóktól a rövidített munkahétig
Bernie Sanders, a bizottság vezetője szerint, ha nem lép közbe a kormány, a dolgozókra gazdasági katasztrófa várhat. Ezért több javaslatot is tett: vezessenek be robotadót minden olyan cégnél, amely embereket mesterséges intelligenciára cserél; vezessék be a 32 órás munkahetet a fizetés csökkentése nélkül; osszák meg a vállalati profitot a dolgozókkal; biztosítsanak számukra helyet az igazgatótanácsban; tiltsák meg a szakszervezetek ellehetetlenítését és a részvény-visszavásárlást. Ezek közül több már régóta visszatérő baloldali javaslat, függetlenül attól, fenyeget-e bármiféle MI-apokalipszis. Fontos megjegyezni, hogy a részvény-visszavásárlás egészen 1982-ig tiltva volt, a cégek pedig ilyen helyett fordíthatnának fejlesztésekre is.
Előjelek és túlzások
Ennek ellenére a valóság közel sem ilyen drámai. A legtöbb MI-technológia – legyen szó akár az Amazon raktári robotjairól vagy a Tesla gyárairól – jelenleg még bőven igényli az emberi munkaerőt, legalábbis a legtöbb rutinfeladatot még nem képesek önállóan elvégezni a gépek. Az MI és a robotika által okozott “észrevehető” munkaerőpiaci zavar egyelőre alig mutatkozik; néhány technológiai vállalat ugyan az MI-re hivatkozva elbocsátott munkavállalókat, de jelentős tömeges elbocsátásokra egyelőre nem került sor.
Túlzó javaslatok, bizonytalan jövő
A cégek valóban profitálhatnak a mesterséges intelligencia bevezetéséből, de a mostani félelemkeltés nagy része inkább politikai retorika: Sanders klasszikus baloldali törekvéseivel szinte minden munkahelyi problémát ugyanazokkal a jól ismert eszközökkel oldana meg, akkor is, ha az MI-től való félelem csak háttérzaj. A fizetett családi szabadság továbbra is pozitívum, ám az automatizáció ellen semmit sem véd.
A fentiek tükrében tehát indokolt az óvatosság a mesterséges intelligencia és a robotika körüli túlzó jóslatokkal szemben – és ha valóban közeleg egy MI-apokalipszis, akkor annál inkább szükség van konkrét, a technológiára szabott megoldásokra, nem pedig régi-új, általános politikai javaslatokra.
