Lenyomja az iPhone 17 Pro Max 8-szoros zoomja a Sony-t

Lenyomja az iPhone 17 Pro Max 8-szoros zoomja a Sony-t
Az Apple új zászlóshajója, az iPhone 17 Pro Max hatalmasat ígér: 8x-os zoomot, amely – legalábbis a csomagolás szerint – 200 mm-es fókusztávolsággal bír. Ezt egy 4x-es optikai zoommal ellátott, 48 MP-es szenzor biztosítja, amely a kép középső 12 MP-ét használja fel a kívánt nagyítás eléréséhez. De vajon valóban felveheti a versenyt egy komoly, tükör nélküli (MILC) fényképezőgéppel, például a több mint tíz éve piacvezető Sony Alpha a6000-nel, amely egy 18-200 mm-es objektívvel minden igényt kielégít, a közeli makróktól egészen a Hold fotózásáig? Az összehasonlítás helyszíne New York szívében, a Bryant Parkban volt, ahol minden fotóból készült egy a Sony-val és egy az iPhone-nal, azonos beállításokkal. A kísérlet során mindenhol automata beállításon maradtak az eszközök; az expozíciót, a fókuszt és a rekeszértékeket is a gépek választották ki. Míg a Sony f/6.3-as rekesszel dolgozott, addig az iPhone f/2.8-at használt, köszönhetően a szenzorkivágásnak.

Fotóminőség, színek, részletek: művészet vagy matematika?

Érdemes kiemelni, hogy bár az iPhone 17 Pro Max ebben az üzemmódban nem digitális nagyítást használ, hanem szenzorkivágást, a képminőség, színmélység és művészi hatás terén mégis érzékelhetően elmarad a Sony-tól. A Sony képei általában gazdagabbak árnyalatban és részletességben. A mélységélesség, vagyis a bokeh sokkal természetesebb a MILC gépen, szemben az iPhone-nal, amely túlságosan kivilágosítja az árnyékokat, miközben elvesznek a finomabb részletek, például a virágszirmok textúrája vagy egy rendőr arcának tónusai.

Mindennek ellenére az iPhone egészen meglepően helytáll, különösen egy okostelefonhoz képest – még ha a Sony minden tradicionális erényét meg is mutatja színekben, kontrasztban és fókuszban.

MI által vezérelt, vagy valódi fényképezőgép?

Az Apple ökoszisztémája erősen támaszkodik a számítási fotózásra, vagyis a MI algoritmusokra, amelyek a lehető legtisztább, legélénkebb képet igyekeznek előállítani. Ez azonban sokszor a természetesség rovására megy: a sötétben lévő virágok, árnyékba húzódó emberek vagy a háttérben villogó fények mind-mind túlságosan hangsúlyossá, világossá válnak – eltűnik az a finomság, amit a MILC-gép lencséje és szenzora, fizikai paraméterek mentén, hűen átad.

Például egy színpadi fellépőkről készült képen az iPhone kiemeli az árnyékos részeket is, így kiegyenlíti a világosságot, de ezzel elveszti a képek lényegét adó plasztikusságot. A Sony viszont ott is árnyékot hagy, ahol annak helye van, így a figyelem valóban a főszereplőkre irányul.

Természet, fények, kihívások

Nehéz fényviszonyok között, például erős napsütés alatt a leveleken, vagy a város lemenő napban úszó épületei esetén is jól láthatók a különbségek. A Sony képei közelebb állnak ahhoz, amit az emberi szem is látna: ha valami túl világos vagy túlexponált, annak oka van. Az iPhone képei ezzel szemben hajlamosak furcsa, valószerűtlen világosságot teremteni, eltüntetve az árnyékokat.

Érdekes az is, hogy amikor egy mozgó körhintát próbáltak lefényképezni, az iPhone nem tudta kellően élesen megállítani a mozgást, míg a Sony lenyűgöző élességgel ragadta meg a legfontosabb részleteket, még nagy nagyításban is.


A modern építészet és a Hold – ki győz?

A városi felvételek között több alkalommal is az iPhone bizonyította, hogy képes kiemelkedő teljesítményre. Egy modern toronyházat például egészen lenyűgöző árnyékokkal és részletekkel örökített meg – bár maximális nagyításnál kiderült, hogy a vonalak kevésbé élesek, mint a Sony-n.

A Hold fotózásánál azonban végérvényesen kiderült, hogy az okostelefon-zoom még mindig nem vetekedhet a valódi, 200 mm-es objektív által biztosított részletességgel. Bár az iPhone már elég jó képet készít a Holdról, a Sonyval készült felvételen látszanak igazán a kráterek, élek, tónusok – ezt az iPhone MI-je sem varázsolja oda.

Összefoglalás: okostelefon vagy fényképezőgép?

Mindezek alapján megállapítható, hogy az iPhone 17 Pro Max 8x-os, 200 mm-es MI-n keresztüli zoomja sok helyzetben kiváló, sőt meglepő eredményeket produkál – főleg, ha figyelembe vesszük, hogy mindez egy 233 grammos, 6,9 hüvelykes, üveg-alumínium „lapban” elfér, szoftveres támogatással, sőt telefonálni, levelezni, közösségi médiázni is lehet vele.

Mindennek ellenére egy közel 370 ezer forintos (dollárból forintra átszámítva), használtan is majdnem ugyanennyibe kerülő Sony Alpha a6000 fényképezőgép szett minden klasszikus fotográfiai szempontból túlszárnyalja a telefon kameráját, különösen nagy zoomnál, mélységélességben és színkezelésben.

Az biztos, hogy a csúcskategóriás telefonkamerák MI-je mára számos hétköznapi igénynek megfelel, de a valódi fotósok számára a fizikai lencse és a hagyományos fényképezőgépek még hosszú ideig elengedhetetlenek maradnak.

2025, adminboss, www.techradar.com alapján


Legfrissebb posztok

Az MI-fejlesztők álma: végtelen kontextus a Claude platformon
MA 16:30

Az MI-fejlesztők álma: végtelen kontextus a Claude platformon

💡 A Claude Fejlesztői Platformon mostantól két új eszköz segíti a fejlesztőket abban, hogy MI-ügynökeik ne veszítsék el a fonalat: a kontextusszerkesztő és a memóriaeszköz. Ezek a fejlesztések különösen...

Amazon-őrület: jó laptop fillérekért?
MA 16:01

Amazon-őrület: jó laptop fillérekért?

Októberben jön az Amazon Prime Day, amikor MacBook, Chromebook és Windows laptop is jelentős kedvezménnyel vásárolható meg. Ha laptopot keresel munkához vagy játékhoz, a Prime Day tökéletes alkalom...

Már kevés alkohol is árt az agynak
MA 15:01

Már kevés alkohol is árt az agynak

🧠 Az eddigi nézetekkel ellentétben még a mérsékelt alkoholfogyasztás sem védelmező az agy számára, sőt, már kis mennyiségű ital is fokozza a demencia kockázatát. Egy új, átfogó kutatás, amely...

MA 14:58

Az MI már a pénzünket kezeli: az OpenAI befektetési appot vásárolt fel

Az OpenAI ismét váratlan lépést tett: felvásárolt egy MI-alapú befektetési alkalmazást, amely a pénzügyi portfóliók egyszerű kezelését és személyre szabott tanácsadást kínál egyetlen platformon. Az üzlet részletei titkosak...

Az élet Google nélkül: így nehéz lebontani a reklámmonopóliumot
MA 14:29

Az élet Google nélkül: így nehéz lebontani a reklámmonopóliumot

A Google szinte lehetetlen küldetésnek tartja hirdetéstechnológiai birodalmának szétválasztását. Egy szövetségi bíróság előtt azzal érvelt, hogy a feldarabolás körülbelül olyan bonyolult lenne, mintha valaki el akarna jutni a...

Az OpenAI most már közösségi médiát csinálna a ChatGPT-ből?
MA 12:58

Az OpenAI most már közösségi médiát csinálna a ChatGPT-ből?

💬 Az OpenAI nem éri be annyival, hogy a ChatGPT csak egy okos csetrobot legyen. Már a Sora 2 nevű alkalmazásukban is megtalálható egy közösségi hírcsatorna mesterséges intelligencia által...

MA 12:00

Az élet titka: miért élnek tovább a nők?

A nők világszerte tovább élnek, mint a férfiak, függetlenül attól, hogy hol vagy milyen korban vizsgáljuk ezt a különbséget. Bár sokan hajlamosak ezt a dohányzási, alkoholfogyasztási szokásokra vagy...

Az aranybika és a buborék: mi hajtja fel a tőzsdét?
MA 11:59

Az aranybika és a buborék: mi hajtja fel a tőzsdét?

A tengerentúli kormányzati bénultság komoly aggodalmat kelt világszerte, mégis a befektetők továbbra is kitartóan öntik a pénzt a részvénypiacokra. Az amerikai kormány leállása várhatóan tovább tart, veszélyeztetve számos...

Megvan, amit eddig hiába kerestek az elektronikában
MA 11:30

Megvan, amit eddig hiába kerestek az elektronikában

⚡ A japán Okinawa Tudományos és Technológiai Intézet (OIST) kutatói most először követték közvetlenül nyomon az úgynevezett sötét excitonokat atomi vékonyságú anyagokban. Ezek a kvantumrészecskék forradalmasíthatják az információs technológiát,...