Különös bejutási trükkök, titkos ajtók
A kutatás során a szakemberek GII.4 VLP-ket, vagyis vírusutánzó fehérjestruktúrákat, illetve emberi bélenteroidokat használtak. Ezek a laborban növesztett bélsejtpéldányok hűen visszaadják az emberi bélrendszer sokszínűségét, és kiválóan modellezik, hogyan viselkednek a norovírusok különböző variánsai az emberi szervezetben. A kutatók kiderítették, hogy miközben a vírusrészecskék megtapadnak a bélsejteken, sejtmembrán-sérüléseket okoznak, amire a gazdasejt egy membránjavító mechanizmust aktivál. Ez ráadásul beindít egy másik sejtfolyamatot is, egy úgynevezett CLIC-útvonalat, amely utat nyit a vírusnak a sejtbe. Érdekes módon a vírus és a gazdasejt belső javító mechanizmusai szorosan együttműködnek.
Nem mindegyik norovírus szuperfertőző
A részletes vizsgálatokból kiderült, hogy a különböző GII.4 variánsok között jelentős eltérések vannak abban, ahogyan a sejtek felszínén fürtöket képeznek. Az olyan törzsek, mint a GII.4 Sydney, sokkal gyakrabban és erőteljesebben sértik fel a bélsejtek membránját, és így jóval nagyobb valószínűséggel hatolnak be, illetve szaporodnak a sejtekben. Ez a dinamikus fürtképződés kulcsfontosságú a fertőzés elindításában.
Egyes variánsok azonban erre nem képesek, ezért kevésbé hatékonyan tudnak áthatolni a bélsejteken.
A járványok kulcsa két aminosavban
A kutatók tovább finomították eredményeiket, és két kritikus aminosavat találtak a vírus külső fehérjéjénél (V333, illetve R339). Ezek a fürtképződés és a sejtekbe jutás főszereplői: ha ezeket az aminosavakat megváltoztatták vagy blokkolták, a vírus elveszítette szuperfertőző képességét. Érdemes kiemelni, hogy ezek az apró különbségek okozzák, hogy bizonyos norovírus-változatok miért söpörnek végig gyakrabban a világon.
Út a norovírus elleni védelemhez
Az eredmények révén egy lépéssel közelebb kerülhetünk ahhoz, hogy megtaláljuk az emberi norovírus valódi sejtfelszíni receptorát – amelyet évek óta próbálnak azonosítani. Ennek köszönhetően olyan új vakcinák és célzott terápiák fejlesztése is elindulhat, amelyek képesek lehetnek megfékezni a vírusok által okozott járványokat, és jelentősen csökkenteni az embereket érő egészségügyi terheket.
