Hogyan növelhető a választásokba vetett bizalom MI-alapú prebunkinggal?
Az elmúlt években meghatározóak voltak a választási csalásról szóló álhírek, különösen Joe Biden 2020-as amerikai elnökválasztási győzelme és a magyar szemmel is ismerős brazil események nyomán, ahol az elnökváltás káoszhoz vezetett. Most azonban úgy tűnik, hogy új eszköz áll rendelkezésünkre a dezinformációval szemben: a “prebunking”, vagyis megelőző “oltás” a hamis információkkal szemben.
Ötezerötszáz amerikai és brazil résztvevő bevonásával végzett online kísérletekben két fő megközelítést teszteltek. Az egyik csoport tagjai előre kaptak részletes és tényszerű információkat a választásbiztonsági intézkedésekről, azaz “prebunkingolták” őket. A másik csoport politikusoktól származó nyilatkozatokat olvasott, melyekben a politikusok elismerték a választási eredmények legitimitását, még akkor is, ha ez saját érdekeikkel ütközött. Egy harmadik vizsgálatban pedig a csak “prebunkingot” és egy olyan kombinált megközelítést teszteltek, ahol előzetesen konkrét összeesküvés-elméletekre figyelmeztették a résztvevőket.
Az eredmények egyértelműek: a “prebunking” bizonyult a leghatékonyabb módszernek, amely érezhetően helyreállította a választási eredményekbe vetett bizalmat. Bár a hiteles politikai forrásoktól érkező igazítások is működtek, kevésbé voltak következetesek. Érdekes módon, már kis mennyiségű hamis információval való találkozás is elég volt a szkepticizmus kiváltásához – ezért is fontos a megelőzés hangsúlyozása. Az is kiderült, hogy leginkább azok profitálnak a “prebunkingból”, akik amúgy hajlamosak félretájékozódni.
Mindezek ellenére is szükség van szélesebb, társadalmi szintű összefogásra, hogy a választásokba vetett közbizalom tartósan fennmaradjon. Figyelmeztető példák, hogy az autoriter rendszerekben, például Oroszországban vagy Magyarországon, ténylegesen sérülhet a választások integritása, ami tovább nehezíti a demokratikus bizalomépítést.
Egyedülálló csillagászati jelenség: az Einstein-kereszt ötödik képe
Rendkívül ritka, amikor a csillagászok “Einstein-keresztet” figyelhetnek meg: ilyenkor egy távoli galaxis fénye annyira eltorzul az előtte lévő galaxisok gravitációja miatt, hogy négy képet látunk róla. Most azonban sikerült egy még különlegesebb konfigurációt észlelni: megjelent egy ötödik kép is, ami valószínűleg egy láthatatlan sötétanyag-hálóhoz köthető.
A francia kutatók NOEMA rádióteleszkópokkal bukkantak rá az anomáliára, majd az ALMA chilei adataival erősítették meg felfedezésük helyességét. A számítógépes modellezés is igazolta, hogy ezt a jelenséget csak sötét anyag jelenlétével lehet megmagyarázni. A csapat azt is előre jelezte, hogy kiáramló gáz jelenlétét is meg fogják tudni figyelni a következő észlelésekkel, amivel modelljük helyességét ellenőrizhetik.
Szellemcápák homlokán nőnek ki a fogak
A legtöbben a fogakat a szájjal, állkapoccsal társítják, pedig egy bizonyos rájaféle, a szellemcápa (foltos patkánycápa – spotted ratfish) hímjeinek homlokán is találhatók fogak. Ezek a fogak egy porcos nyúlvány, a tenaculum részei, amelyeket a hímek párzáskor a nőstények mellső úszójába kapaszkodva használnak.
Két teória létezik arra, hogyan fejlődhettek ki ezek a fogak: lehetnek eredetileg bőrfogak (dentikulák), vagy valódi fogak, amelyeket fogképző sejtek vándorlása hozott létre. A kutatók több száz halat vizsgáltak mikro-CT-vel és genetikai elemzéssel, sőt ősi fosszíliákat is górcső alá vettek. Egy 315 millió éves kövület már ugyanezzel a szerkezettel bírt. Megállapították, hogy a tenaculum génjei inkább valódi fogakra, mintsem dentikulákra utalnak. Jelentőséggel bír, hogy ez a kombináció arra utal, a szellemcápa egy meglévő biológiai rendszert “hasznosított újra” a szaporodási siker érdekében.
Neutrínólézer – asztali méretű tudományos áttörés
A neutrínónyaláb előállítása eddig csak atomreaktorokban vagy hatalmas részecskegyorsítókban volt lehetséges. Az MIT fizikusai most egy merőben új ötlettel álltak elő: ultrahideg kvantumgázok – azaz Bose–Einstein-kondenzátum (BEC) – felhasználásával asztali neutrínólézert lehetne létrehozni.
A módszer lényege, hogy ha például radioaktív rubídium-83 izotópot hoznak ilyen BEC állapotba, az atomok radioaktív bomlása szinkronban mehet végbe, így a keletkező neutrínók erős, koherens sugarat képeznek – akárcsak az optikai lézernél a fénysugarak. A jövőbeni cél, hogy egy BEC-alapú berendezés felépítésével ténylegesen igazolják az elméletet. Az alkalmazások között föld alatti kommunikációt, orvosi képalkotást és daganatdiagnosztikát is említenek.
Képkészítés lyukkamerával az infravörös tartományban
A lyukkamera koncepciója már időszámításunk előtt Kínában is ismert volt. A modern tudomány most ismét elővette ezt a régi ötletet, hogy infravörös tartományban is tiszta képet lehessen készíteni egyszerű, lencse nélküli szerkezettel. Egy speciális lézer segítségével üvegből készült, periodikus szerkezetű kristályon hoztak létre optikai nyílást, amely széles látószögből gyűjti be az infravörös sugarakat.
A különleges kristály átalakítja az infravörös képet látható fénnyé, így a hagyományos szilíciumkamera is képes rögzíteni azokat. Az eljárás alacsony fény mellett is jó zajelnyomással működik. A prototípust 3D szkennerekhez hasonlóan tesztelték, például egy kerámia nyúl térbeli képének összeállításával. A technológia további fejlesztése olcsóbb, hordozhatóbb, energiatakarékosabb éjjellátókat, ipari minőségellenőrző vagy környezetfigyelő rendszereket eredményezhet.
Taylor Swift dialektusváltása: hangban változó életút
A nyelvjárások vizsgálata általában régiók, nem pedig egyének összehasonlításán alapul. Egy elemzés azonban Taylor Swift 2008 és 2019 közötti médiainterjúi alapján mutatta ki, hogyan változott a világsztár dialektusa évek során.
Swift, miután a philadelphiai külvárosból Nashville-be költözött, először a “zenei déli” sajátosságokat vette át: például a “ride” szót “rod”-nak, a “two”-t “tee-you”-nak ejtette. Később, amikor visszatért, majd New Yorkba költözött, ezek a sajátosságok elmaradtak, és a hangmagassága is csökkent. Bár tudatos döntésekkel ritkán magyarázható mindez; az emberek sokszor önkéntelenül veszik át a helyi beszédmintákat, így jelezve identitásukat és közösséghez tartozásukat. A kutatók szerint ezért a nyelvjárás egyénen belül is igen rugalmasan változik.
