Az agy után a hasnyálmirigyben is megjelent a demencia

A hasnyálmirigyrák kialakulását megelőző sejtekben a kutatók egészen új, demenciára emlékeztető fehérjecsomókat fedeztek fel. Ezek a sejtek, amelyeket előrákos állapotnak neveznek, hibásan működnek a sejtes újrahasznosítás, vagyis az autofágia során. Az így felhalmozódó problémás fehérjék összecsomósodnak – éppen úgy, ahogyan azt demenciában is látjuk az agyban. Emberi hasnyálmirigy-mintákban is sikerült kimutatni ezt a furcsa fehérjehalmozódást, ami arra utal, hogy ezek a fehérjecsomók már a rák kialakulása előtt jelen vannak.

Miért ilyen alattomos a hasnyálmirigyrák?

Bár sok rákfajtánál javultak a túlélési esélyek az utóbbi évtizedekben, a hasnyálmirigyrák különösen rossz kilátásokkal jár – évente körülbelül 6900-an halnak bele csak az Egyesült Királyságban. Ez főként annak köszönhető, hogy gyakran csak későn diagnosztizálják, amikor a kezelési lehetőségek már erősen korlátozottak. A kialakulás hátterében többnyire egy hibás gén, a KRAS mutációja áll, de úgy tűnik, hogy nem ez az egyetlen ok, hanem a sejtes újrahasznosítási folyamat problémái is hozzájárulnak.

Új remények a kutatásban

Az autofágia során a sejtek lebontják a felesleges, hibás molekulákat – ez különösen fontos a hasnyálmirigy esetében, hiszen szabályozza, mennyi emésztőenzimet vagy hormont termelünk. Most azonban úgy tűnik, hogy amikor a KRAS génhibája mellett az autofágia is zavart szenved, az jelentősen növelheti a rák kockázatát. A skót kutatók további vizsgálatokba kezdenek, hogy jobban feltérképezzék: az életkor, a nem vagy az étrend befolyásolja-e ezt a folyamatot, illetve előrejelezhető vagy visszafordítható-e a rák kialakulása – akár új megelőző vagy gyógyító lehetőségeket kínálva.

2025, adrienne, www.sciencedaily.com alapján