Akiknél gyorsan eltűnik a COVID elleni védelem

Japán kutatók 2526 ember immunválaszát követték nyomon másfél éven keresztül. Négy jól elkülöníthető csoportot azonosítottak: voltak, akiknél tartósan magasak maradtak az antitestszinek, míg másoknál – még kiugróan erős kezdés után is – meglepően hamar csökkentek a védőanyagok. Elsősorban az úgynevezett gyorsan hanyatló csoport tagjait fenyegette legkorábban az újabb fertőzés veszélye, még akkor is, ha kezdetben kiemelkedő immunválaszt mutattak. Bár sokan úgy gondolják, hogy az első antitestvizsgálat nyújt megnyugtató képet a védettségről, a valóság most rácáfolt erre a feltevésre: csupán a változás folyamatos követése tudta felfedni a valódi immunitási mintázatot.

Immunitási mintázatok a COVID-oltás után

A vizsgálat részletesen feltérképezte, miként reagál a szervezet a védőoltásokra. A négy azonosított csoport a következőképpen alakult: tartós védőválaszúak (akiknél hosszú távon is magas maradt az antitestszint), gyorsan hanyatlók (akiknél a kezdeti csúcsról meredeken esett vissza az antitestszint), sérülékenyek (kezdettől alacsony volt az antitestszint, ami aztán tovább csökkent), és a köztes reagálók. A vizsgálati időszak végére a tartós védőválaszúak aránya 29%, a sérülékenyeké 28%, a gyorsan hanyatlóké 19% volt, a többieket pedig a köztes csoport alkotta.

Az orr- és garatvédelem kulcsszerepe

Nem elhanyagolható tényező, hogy az áttöréses – vagyis oltás utáni – fertőzések főként azoknál jelentkeztek, akiknél az IgA(S) típusú antitest szintje alacsonyabb volt. Ez a molekula védi az orr- és garatnyálkahártyát – vagyis a szervezet elsődleges védelmi vonalát a légúti vírusok ellen. A vérből mért IgA(S) szintek megbízhatóan jelezték az orrnyálkahártya védettségét is, így egy egyszerű vérvétel előrejelezheti, mennyire vagyunk sebezhetőek egy új fertőzéssel szemben.

A gyorsan hanyatlók és az egyéni védettség

Ennek alapján megállapítható, hogy a gyors antitestszint-csökkenés mögött különféle tényezők állhatnak: életkor, genetika, az alkalmazott vakcina típusa, de még környezeti hatások – például alvás, stressz vagy gyógyszerszedés – is befolyásolhatják az immunválaszt. Bár a legtöbben nem érzékelik, 29%-uk esetében valóban tartós marad a védelem, míg az összes többinél – különösen a gyorsan hanyatlóknál – gyakrabban lenne indokolt ismétlő oltást fontolóra venni a megfelelő védettség érdekében.

Testreszabott védelem lehetősége

A mesterséges intelligencia-alapú elemzés újdonsága abban rejlik, hogy így pontosan meghatározhatók azok, akiknél a védettség veszélyesen gyorsan csökken. Ez új szintre emelheti a személyre szabott oltási stratégiák kidolgozását, hiszen aki ebbe a csoportba tartozik, annál indokolt lehet a gyakori ellenőrzés és az ismétlő oltás. Ugyanakkor a módszer ár-érték aránya, valamint széleskörű alkalmazhatósága további kutatásokat igényel.

2025, adminboss, www.sciencedaily.com alapján