Ősmadárleletek miatt máshogy látjuk a vándormadarak múltját

Ősmadárleletek miatt máshogy látjuk a vándormadarak múltját
Alaszka északi tundráján az őszi fény aranylón csillog a sással és cserjékkel borított tájon. A nyáron ideérkező madárkolóniák állandó zsongást okoznak ezen a vidéken, de amikor közeleg a tél, és rövidülnek a nappalok, az élet hirtelen elcsendesedik. Az arktiszi csér például ekkor kezdi meg hihetetlen, 40 000 km-es útját az Antarktiszra – ez a Föld leghosszabb állati vándorlása. A csérek mellett közel 200 madárfaj – több milliárd egyed – költ évente az északi sarkvidéken. A Smith-fülemüle (Smith’s Longspur) és a nagy lilik (Greater White-fronted Goose) egyaránt megteszi ezt az embert próbáló, gyakran veszélyes utat. Az energiaráfordítás, a mostoha időjárás és a fokozott veszélyeztetettség miatt a vándorlás komoly kockázattal jár. Ugyanakkor ez a kihívás lehetőséget is kínál: a sarkvidéki nyár szüntelen nappali fénye dús növényzettel, bőséges rovar- és halállománnyal, illetve minden feltétellel szolgál az utódneveléshez. Érdemes megjegyezni, hogy a 24 órás világosság a fészekrablók dolgát is megnehezíti, így a költőmadarak biztonságosabb környezetben nevelhetik fiókáikat.

Ősi fosszíliák titkai

Az, hogy a madarak mikor kezdték el ezt a monumentális vándorutat, régóta foglalkoztatja a tudósokat. Az utóbbi évtized intenzív alaszkai kutatásai azonban most először kínálnak kézzelfogható bizonyítékot: több tucat madártojásból kelt fióka és maradvány került elő a 73 millió évvel ezelőtti kréta korból, közvetlenül bizonyítva, hogy a madarak már ekkor költöttek a sarkkör környékén. Az egész Prince Creek Formációban (Észak-Alaszka) talált kövületek a legkorábbi ismert példák a magas szélességen történő madárszaporodásra.

A vándorlásra termett madártest

A sarkvidéki vándormadarak elképesztő élettani és viselkedési alkalmazkodásokat mutatnak. A csér például légies, üreges csontvázával hosszú távokat képes átszelni, miközben akár repülés közben is tud táplálkozni és aludni. A tájékozódás titka máig rejtély, de a szakértők egyetértenek abban, hogy a madarak a vizuális tájékozódáson túl a Nap, a Hold, a csillagok, sőt a Föld mágneses mezejének, valamint illatoknak a segítségével is tájékozódnak – a tanulás pedig nagy szerepet játszik a rögzült útvonalak kialakulásában.

Miért nem maradnak évekig a sarkkörön?

Bár néha nehéz eldönteni, hogy egy lelet vándormadártól vagy állandó lakostól származik, a fészekben kikelt fiókák – különösen a Prince Creek vidékéről – bizonyítják: a madarak már 73 millió éve is költöttek a sarkközeli területeken. A lelőhely abban az időben 80-85 fok északi paleószélességen helyezkedett el, ami közel megegyezik a mai Északi-sark helyzetével. Rövid nyarak és négy hónap sötét tél várta itt az élővilágot – mégis kivirult az élet, amikor eljött a fény időszaka.


Miért pont ezek a madarak leltek itt otthonra?

A Prince Creek fosszíliái ornithurinekhez tartoznak – ezek a modern madarak és közeli őseik. Három fő típus maradványai kerültek elő: halfogó ichthyornithinae-ok (halászmadár-szerűek), lábbal úszó hesperornithinae-ok (ők nem tudtak repülni), valamint a modern madarak közeli ősei. Érdekesség, hogy a máshol igen elterjedt enantiornithinae-ok itt nem találhatók meg – bár tudtak repülni, úgy tűnik, nem bírták az északi viszonyokat.

Érdemes hangsúlyozni, hogy a tojás felépítése döntő jelentőségű volt. Az ornithurin madarak képesek voltak nagyobb tojásokat lerakni, mivel medencecsontjuk szétvált – ez gyorsabb fejlődést és kikelést tett lehetővé utódaik számára, szemben a lassabban, részben talajba rejtett tojásokat rakó enantiornithinae-kkal, melyek fiókáinak kevés esélye volt a zord, gyorsan változó sarkvidéki éghajlaton.

Az evolúció igazi nyertesei

A gyorsan fejlődő, nagy tojásban kelő ornithurinek már a kikelésük idején képesek voltak fészket rakni a talaj fölé is – ennek köszönhetően rövidebb ideig voltak kitéve a hideg talajnak, így bátrabban költhettek a magas szélességek sarkvidéki nyaraiban. Ezzel szemben az enantiornithinae-ok – akikről feltételezik, hogy pár nap után már repülni tudtak, de egyszerre váltották le a tollazatukat – könnyen megfagytak egy hidegfront alatt, így ők nem terjeszkedtek észak felé.

A vándormadarak tehát már fejlődésük korai időszakában is jelentősen befolyásolták a sarkvidéki ökoszisztémát: táplálékláncot építettek, virágokat poroztak be, magokat terjesztettek, sőt, a kórokozók terjedését is befolyásolták. Evolúciójuk nélkül a tundra ma sokkal sivárabb hely lenne.

Új távlatok a múlt kutatásában

Ebből adódik, hogy a Prince Creek Formáció feltárása nemcsak azt mutatja meg, hogy madarak már 73 millió éve elszánták magukat a sarkkör környéki költésre, hanem azt is, hogy az alkalmazkodás kulcsa a fejlődés gyorsasága, a tojások mérete és a költési viselkedés volt. Ez a tudás segíthet megérteni, hogyan alakultak ki napjaink északi tájainak ökoszisztémái – és hogy mikor kezdődött el a századok óta csodált nagy madárvonulás.

2025, adminboss, www.scientificamerican.com alapján


Legfrissebb posztok

Kína klímavállalása, most tényleg érdemes figyelni
MA 00:00

Kína klímavállalása, most tényleg érdemes figyelni

🌍 Különösen fontos hangsúlyozni, hogy amikor Kína klímacélokat tűz ki, arra a világnak érdemes odafigyelnie. A pekingi vezetés ugyanis általában csak olyasmit ígér meg, amit valóban szándékában áll teljesíteni,...

csütörtök 23:30

Az MI-vezérelt műholdas net mostantól mindenhol elérhető

A T-Mobile T-Satellite szolgáltatása, amely a Starlink műholdakat használja, már nemcsak SMS-ekhez működik, hanem több alkalmazást is támogat. Mostantól például az AllTrails, az AccuWeather, az X (korábban Twitter),...

Új felfedezések az Enceladuson, lehet ott élet a Szaturnusz holdján
csütörtök 23:02

Új felfedezések az Enceladuson, lehet ott élet a Szaturnusz holdján

🚀 A Szaturnusz jeges holdja, az Enceladus ismét felkeltette a tudósok figyelmét, köszönhetően a Cassini űrszonda adatainak friss elemzéséhez. A felszín alatt rejtőző óceánból feltörő jégszemcsékben szokatlanul összetett szerves...

csütörtök 22:58

Az MI tuning új korszaka: bárki finomhangolhatja a gépi tanulást

A Thinking Machines Lab, amelyet az OpenAI egykori vezéralakjai, köztük Mira Murati alapítottak, első termékével robban be az MI világába. Az újdonság neve Tinker, és célja, hogy kutatók,...

Az OpenShift AI-t bárki feltörheti: komoly hiba veszélyeztet
csütörtök 22:01

Az OpenShift AI-t bárki feltörheti: komoly hiba veszélyeztet

⚠ A Red Hat OpenShift AI szolgáltatásában súlyos, 9,9-es veszélyességű sebezhetőséget fedeztek fel, amely lehetőséget ad távoli támadóknak arra, hogy minimális jogosultsággal is átvegyék az egész platform irányítását. Ez...

Az MI-sokkoló: A robotok még nem vették el a munkádat
csütörtök 21:59

Az MI-sokkoló: A robotok még nem vették el a munkádat

🤖 A Yale Egyetem közgazdászai alaposan megvizsgálták, mi történt az amerikai munkaerőpiacon azóta, hogy 2022 novemberében megjelent a ChatGPT és a többi generatív MI-rendszer. Megnyugtató következtetésük szerint az MI-forradalom...

Az Apple elengedi a könnyebb Vision Pro-t, jönnek az okosszemüvegek
csütörtök 21:30

Az Apple elengedi a könnyebb Vision Pro-t, jönnek az okosszemüvegek

Az Apple jelentősen felgyorsította az okosszemüvegek fejlesztését, miközben félretette a régóta tervezett, könnyebb Vision Pro headset elkészítését. A cég legalább kétféle szemüvegen dolgozik: az egyik egy kijelző nélküli...

Már most olcsóbban vehetünk robotporszívót, méghozzá jelentős kedvezménnyel
csütörtök 21:02

Már most olcsóbban vehetünk robotporszívót, méghozzá jelentős kedvezménnyel

Az őszi nagy vásárlási láz még el sem kezdődött, de a robotporszívók piacán már most komoly akciókba futhat bele az, aki előre gondolkodik. Idén az olyan ismert gyártók,...

csütörtök 21:01

A szaturnuszi hold izgalmas titka: újabb jelek az élet lehetőségére

Enceladus, a Szaturnusz hatodik legnagyobb holdja ismét a tudományos érdeklődés középpontjába került. A Cassini űrszonda (Cassini) 2017-ben befejeződött küldetése során fedezte fel, hogy a hold déli pólusán hatalmas...