
Az óceáni tápláléklánc alapja veszélyben
A Prochlorococcus a napsütötte óceáni vizek 75 százalékában megtalálható, és a Föld oxigéntermelésének egyötödét biztosítja fotoszintézis révén. Ennél is fontosabb, hogy napfényt és szén-dioxidot alakít át táplálékká az élővilág számára. A trópusi tengereken szinte minden második falatot ennek az apró organizmusnak köszönhetnek a többi élőlények, több száz faj léte függ tőle. Érdemes kiemelni, hogy ha egy ilyen kulcsfontosságú faj drasztikusan megfogyatkozik, annak hatása lesz a teljes tengeri ökoszisztémára és a biodiverzitásra is.
Nehéz lesz pótolni
Bár más fitoplanktonfajok bizonyos mértékig pótolhatják, egyikük sem tudja teljesen helyettesíteni a Prochlorococcus-t. A korábbi feltételezésekkel ellentétben a legújabb, több mint tíz éven és száz kutatóhajó expedícióján át tartó vizsgálatok – amelyek során mintegy 800 milliárd egyedet számláltak meg – azt mutatják, hogy ez a mikróba nem fogja bírni az egyre forróbb tengereket, még akkor sem, ha közben fejlődik a hőtűrő képessége.
Nagyobb a baj, mint gondolnánk
A Prochlorococcus jól alkalmazkodott jelenlegi környezetéhez, de genomja kifejezetten kevés teret enged a hirtelen változásokhoz. A kutatók szerint egy ilyen változás az egész táplálékhálót visszavetheti. Gondoljunk csak bele: a halak azokat a lényeket eszik, amelyek ezeket a mikrobákat fogyasztják, mi pedig a halakat esszük. Ennek fényében a globális felmelegedés elindíthat egy olyan láncreakciót, amely közvetetten az emberi élelmiszer-ellátást is veszélybe sodorhatja.
Óceáni vészjelzés
A kutatók hangsúlyozzák, hogy eredményeik még visszafogottnak is tekinthetők, hiszen nem vették figyelembe a műanyagszennyezés vagy más ökológiai problémák hatásait. Arra biztatnak, hogy a trópusi óceánokat végre vegyük komolyan: ezek a területek lehetnek a globális felmelegedés természetes kísérleti laboratóriumai, sőt, korai riasztórendszerei is. Ha nem csökkentjük a szén-dioxid-kibocsátást, annak következményeit valószínűleg mindannyian megérezzük majd.