Rákellenes védelem a konyhai csapból
Egy 19 amerikai vízszolgáltató adatain alapuló friss kutatásban bebizonyosodott, hogy az olyan fejlett PFAS-eltávolító technológiák, mint a granulált aktívszén-szűrők, az ioncserélő vagy a fordított ozmózis rendszerek átlagosan 42%-kal csökkentik a trihalometánok – vagyis a vízfertőtlenítés során képződő rákkeltő melléktermékek – szintjét. Emellett a haloecetsavak mennyisége 50%-kal esett vissza. Lényeges hangsúlyozni, hogy ahol PFAS jelen van, ott szinte mindig másféle szennyezők is előfordulnak, így a szűrés egyszerre több problémát is orvosolhat.
Korábbi vizsgálatok is kimutatták, hogy az ivóvizet sok helyen olyan szennyezőkeverék terheli, amely egyszerre több egészségkárosító vegyületből áll, így kiemelten fontos a komplex szűrés.
Gigantikus aránytalanságok az elérhető szűrőtechnológiában
Az igazán kis vízrendszerek – amelyek kevesebb mint 500 embert szolgálnak ki – mindössze 7%-a alkalmaz fejlett szűrőmegoldást, míg a nagyvárosi szolgáltatóknál ez az arány eléri a 28%-ot. Magyarán a vidéki, elszegényedett térségek lakói sokkal inkább ki vannak téve a PFAS, a fertőtlenítés melléktermékei és a nehézfémek veszélyeinek. Ez tipikus példája a környezeti igazságtalanságnak (“environmental injustice”): azoknak a közösségeknek kellene a legtöbb támogatást kapniuk, akik önerőből nem képesek korszerű szűrésre átállni.
Szabályozási káosz és joghézagok
Az amerikai környezetvédelmi hivatal (EPA) legutóbbi visszalépései – például bizonyos, már megszigorított PFAS-határok újratárgyalása és a megfelelési határidők elhalasztása – komoly egészségi kockázatot hordoznak. Az ilyen késlekedések meghosszabbítják a szennyezett vízhez való hozzáférés időszakát, főleg ott, ahol nincs lehetőség fejlett szűrőrendszerek telepítésére. Jelenleg az Egyesült Államok ivóvízrendszereinek csupán 8%-a rendelkezik olyan szűrőkkel, amelyek képesek kiszűrni a PFAS-vegyületeket – vagyis rengeteg, főként elmaradott térségekben élő ember továbbra is veszélyben van.
További problémát jelent, hogy az EPA-hoz beérkező adatok gyakran hiányosak, így országos szinten sem a szennyezések mértékét, sem a szűrők hatékonyságát nem lehet megfelelően nyomon követni. Egy valódi, egységes monitorozási rendszer és célzott, komplex szabályozás nélkül lehetetlen érdemi javulást elérni.
Miért különösen veszélyesek a PFAS-vegyületek?
Ezek a vegyületek már kifejezetten alacsony koncentrációban is károsak: tartósak, nem bomlanak le a környezetben – ezért is hívják őket “örök vegyi anyagoknak” –, ráadásul hajlamosak felhalmozódni a szervezetben. Az amerikai CDC vizsgálatai szerint az újszülöttek 99%-ának vérében is kimutatható a PFAS. Összefüggésbe hozták őket az immunrendszer gyengülésével, rákkal, magzati fejlődési zavarokkal és a vakcinák hatékonyságának csökkenésével is.
Nincs több haladék: cselekedni kell
A szakértők szerint az USA-ban azonnal növelni kell a szövetségi és állami támogatásokat a vidéki, szegényebb hálózatokban alkalmazható fejlett szűrőtechnológiák elterjesztésére. Emellett a jogszabályoknak figyelembe kell venniük a szennyezőanyagok összetett előfordulását is, hogy hatékonyan védhessék a lakosságot. Összességében elmondható, hogy a PFAS-szűrés bevezetése nem csupán egy-egy vegyület, hanem többféle, veszélyes szennyező egyidejű eltávolítását is lehetővé teszi – okos alkalmazás mellett a közegészségügy drámaian javulhat.
