Emelkedő fényesség és meglepő árnyalat
Az üstökös jelenleg egy napközeli pont felé tart, október 29-én lesz a legközelebb a Naphoz. Ahogy fokozatosan közelít, egyre erősebb napsugárzás éri, emiatt a magjából nagyobb mennyiségű gáz és por szabadul fel, amelyek létrehozzák az üstökös jól ismert csóváját. Nem elhanyagolható tény, hogy a friss felvételeken az üstökös smaragdzöld színe jól kivehető, ami ritka a csillagászati jelenségek között. A színváltozás oka a ritkább vegyületek, például a diatomos szén vagy akár a cián jelenlétére utalhat, bár eddig csak ciánvegyületet mutattak ki a mag körül.
Kémiai rejtélyek és jövőbeli megfigyelések
Mégis akad ellentmondás: a finom dikarbon vegyületet, amely a zöld ragyogás egyik fő forrása, egyelőre nem azonosították a 3I/ATLAS komájában. Szakértők szerint elképzelhető, hogy ez a molekula eddig mélyebben fekvő jégrétegekben rejtőzött, amelyeket most kezd kiolvasztani a napsugárzás. Alternatív magyarázat szerint a színt akár más, kevéssé ismert vegyületek vagy porszemcsék is okozhatják.
A kozmikus zöld ragyogások története
Az elmúlt években több zöld színű üstököst is megfigyeltek, például a Zöld üstököst (Green Comet, C/2022 E3) vagy a robbanékony 12P/Pons-Brooks-ot, amelyek szintén cián- és szénvegyületeknek köszönhették különleges fényüket. A mostani jelenség abban is különbözik, hogy a 3I/ATLAS csak átutazóban jár a Naprendszerben, így pár hónap múlva újra felbukkan ugyan, de akkor már mintegy 700-szor lesz távolabb tőlünk, mint a Hold.
Mit jelent ez számunkra?
A fentiek tükrében a 3I/ATLAS követése különleges lehetőséget ad a tudománynak, hogy feltérképezzük más csillagrendszerek szülötteinek anyagi összetételét is. Az üstökös rövidesen eltűnik majd a Nap túloldalán, és csak decemberben lesz ismét látható; így addig minden új, nagy felbontású megfigyelésre szükség lesz ahhoz, hogy többet tudjunk meg a misztikus zöld ragyogás okáról.
