Az éghajlatváltozás rejtélye, miért bízunk mégis a jövőben

Az éghajlatváltozás rejtélye, miért bízunk mégis a jövőben
A Föld légköre elképesztően bonyolult rendszer, ahol milliárdnyi molekula szabadon száguldozik, ütközik és keveredik. Ha csak egymagukban lennének jelen, ez a végtelen mozgás stabil rendszert eredményezne, ahol nagyjából változatlanok maradnak a dolgok. Csakhogy a Nap energiája minden nap újra és újra felborítja az egyensúlyt. Attól függően, éppen melyik félteke fordul a Nap felé, ott a levegő molekulái több energiát szereznek, ami keringést, légköri áramlatokat, viharokat, hőhullámokat és rendkívüli időjárási jelenségeket eredményez. Ez a kavalkád sosem szigetelt: a bolygó egyetlen szegletének légköre sem zárható ki a nagy egészből. A végeredmény minden szinten összefüggő káosz: egy szobában ülő ember körül a levegőmolekulák vad táncot járnak, de ha felnagyítjuk a képet utcára, városra, országra, kontinensre, akkor szabályszerűségek is kirajzolódnak. Ez adja az egész atmoszféra elképesztő komplexitását: nincs teljesen független része az egész rendszernek. Ennek ellenére az emberek folyamatosan igyekeznek előre látni, mire számíthatnak – legyen szó esernyőcipelésről vagy a hétvégi program tervezéséről –, de a hét végén túl bármiféle pontos előrejelzés szinte lehetetlen. Nem véletlen: a Föld egy dinamikus rendszer, amelynek megértéséhez a tudomány minden ágára szükség van, mégis gyakran kifog rajtunk.

Az ember és a légköri motor

Külön figyelmet érdemel, hogy ez a folyton változó, kiszámíthatatlan rendszer ma már az emberi tevékenység hatására is módosul. Tagadhatatlan tény, hogy a fosszilis energiahordozók elégetésével extra szén-dioxidot juttatunk az atmoszférába, ettől a Föld átlaghőmérséklete növekszik. Ismertek az arányok is: ha megduplázzuk a szén-dioxid-koncentrációt a légkörben, a bolygó összességében 2–4°C-kal melegebb lesz, mint ma. Ez a tétel Svante Arrhenius óta gyakorlatilag változatlan; a tudósok 97%-a ugyanúgy gondolja ezt, mint ahogy az élővilág evolúciójáról vagy a fertőző betegségek okáról vélekedik.

Adja magát a kérdés: ha a klíma ennyire bonyolult, miért lehetünk biztosak abban, hogy száz év múlva tényleg ennyivel melegebb lesz, miközben még a jövő heti időjárást sem tudjuk pontosan előrejelezni?

A káosz mögött rejtőző egyszerűség

Az 1960-as években Edward Lorenz, az MIT meteorológusa egy légköri szimuláció során rájött, hogy a legapróbb kezdeti eltérések néhány nap múlva teljesen eltérő időjárás-előrejelzéseket eredményeznek. Innen származik a pillangóhatás fogalma: egy apró különbség a rendszer elején gyorsan felnagyítódik. Ezért nem lehet két hétnél hosszabb távra pontos időjárás-előrejelzést készíteni.

A klíma-előrejelzés azonban nem a pillanatot akarja megjósolni, nem az “időkacsa” pontos útját követi a folyóban, hanem a csatorna formáját vizsgálja: vagyis azt, hogy a rendszer egészében milyen irányváltások történnek, ha plusz energiát vagy szennyezőanyagot adunk hozzá.

Ebből adódóan még egy rendkívül összetett rendszer is adhat egyszerű válaszokat, ha megfelelő kérdést teszünk fel: például, mi történik, ha megduplázzuk a szén-dioxid mennyiségét?

Szimulációk és valóság: mit mondanak a modellek?

1965-ben Syukuro Manabe fizikusként egy olyan klímamodellt alkotott meg, amely egy adott légköri összetétel mellett hosszabb távú trendeket is előre tudott jelezni. Modelljében a beérkező és távozó energiát egyensúlyba hozta, majd megduplázta a szén-dioxid mennyiségét. Mivel a szén-dioxid elnyeli az infravörös sugárzást, az energia hosszabb ideig maradt a rendszerben, a modell minden légköri rétegében kicsit melegebb lett.

Külön figyelmet érdemel, hogy a vízgőz – bár mennyiségben jóval több van belőle, mint szén-dioxidból – szintén erős üvegházhatású, és egy melegebb légkör még több vízgőzt tud magában tartani, tovább erősítve a felmelegedést. Ez volt az első komoly számítás egy pozitív visszacsatolási körre, ahol a változás tovább erősíti önmagát.

A mérések ma már igazolják Manabe előrejelzését: az elmúlt évtizedekben a globális átlaghőmérséklet 1,2 fokkal emelkedett az iparosodás előtti időkhöz képest – pont annyival, mint amennyit a modell jósolt a jelenlegi szén-dioxid-szint mellett. Az emberi eredetű szén-dioxid ténylegesen áthelyezte a “folyó medrét” – a rendszer fő trendjeit elmozdította, bár az egyes időjárási napok káosza ettől függetlenül megmaradt.


A bizonytalanság felhői

Ennek ellenére még maradtak tisztázatlan tényezők. A legnagyobb bizonytalanságot a felhők okozzák: egyszerre képesek visszaverni és bent tartani a hőt, kialakulásuk és mozgásuk pedig a mai napig nehezen követhető. A klímamodellek próbálnak ezekkel is számolni, de a valódi dinamikájuk bőven tartogathat meglepetéseket.

Az atmoszféra csak néhány hetes múltra “emlékszik”, de az óceánok, a jégtakaró, a permafroszt már évekre, évtizedekre vagy akár évezredekre is eltárolhatják a hatásokat. Hogy 2100-ban pontosan mennyire lesz forró a világ, azt ezek a finom összefüggések, visszacsatolások is befolyásolják.

Külön figyelmet érdemel, hogy újabb mérések szerint jelenleg több energia érkezik a Földre, mint amennyi eltávozik, sőt, a legjobb klímamodellek várakozásainál is több. Vagyis valami még hiányzik a teljes képletből – hogy pontosan mi, azt a következő évek tudománya igyekszik majd megfejteni.

Mit kezdjünk a bizonytalansággal?

Az egyszerű kérdésre, hogy mi történik kétszer annyi szén-dioxid mellett, egyszerű és megnyugtató válasz van: a Föld pár fokkal melegebb lesz. A többi részlet, hogy pontosan mikor, hol, mennyire változik meg az időjárás, már jóval nagyobb bizonytalansággal jár. Ezért is lényeges, hogy azokon a konkrét hatásokon, amelyek egy-egy terület, város vagy iparág jövőjét érintik, továbbra is folytatódjon a kutatás.

Évről évre egyre pontosabbak a modellek, egyre újabb összefüggésekre derül fény. Mindeközben továbbra is abban a szituációban vagyunk, mintha egy vad folyóban ülő kiskacsa próbálná megjósolni, hová sodródik száz év múlva – miközben azt is nehéz volna megmondani, hol köt ki holnap estig.

2025, adminboss, www.quantamagazine.org alapján


Legfrissebb posztok

Az új VoidProxy átveri a Microsoft és Google fiókokat

MA 11:01

Az új VoidProxy átveri a Microsoft és Google fiókokat

A VoidProxy nevű, frissen felbukkant adathalász szolgáltatás a Microsoft 365 és Google fiókokat veszi célba, beleértve azokat is, amelyeket külső, egyjeles azonosítási (SSO) rendszerek, például az Okta véd....

Az orosz hackerek legújabb kudarca: az Amazon keresztbe tett az APT29-nek

MA 10:53

Az orosz hackerek legújabb kudarca: az Amazon keresztbe tett az APT29-nek

🔒 Az Amazon kutatói sikeresen megakadályozták az orosz állam által támogatott Midnight Blizzard (APT29) nevű hackercsoport támadását, amely a Microsoft 365-fiókokhoz és adatokhoz próbált titokban hozzáférni. A csoport célzott...

Valóban wellnessközpont lehetett régen a Mars, vagy csak legenda?

MA 10:40

Valóban wellnessközpont lehetett régen a Mars, vagy csak legenda?

🚀 Az elmúlt évmilliárdok során a Mars drasztikusan megváltozott: míg ma fagyos sivatag, egyes új kutatások szerint valaha aktív vulkánok kénes gázokat juttattak a légkörbe, amelyek üvegházhatást okozva melegen...

Lehet, hogy a túlzott soványság nagyobb baj, mint hinnéd

MA 10:28

Lehet, hogy a túlzott soványság nagyobb baj, mint hinnéd

Újabb meglepő fordulatot vett a testsúlyról és egészségről szóló vita: egy dán kutatás szerint a soványság akár nagyobb kockázatot is jelenthet, mint a túlsúly. A kutatás adatai alapján...

Az okos sejtek messzebbre érzékelnek, mint hinnéd

MA 10:14

Az okos sejtek messzebbre érzékelnek, mint hinnéd

💡 Meseinek tűnhet, hogy valaki egy borsószemet is megérez a matracok alatt (ahogy az Andersen-mesében), mégis a biológia világában bizonyos sejtek hasonlóan érzékenyek lehetnek. Nemcsak ráksejtekről van szó: kutatók...

A bolíviai rejtélyes fej valójában egészen más, mint hinnénk

MA 10:02

A bolíviai rejtélyes fej valójában egészen más, mint hinnénk

Egy különös, mumifikálódott fej több mint száz éve pihen egy svájci múzeum gyűjteményében, eredetét azonban mostanáig félreértették. Eddig úgy vélték, hogy egy inka férfi maradványa, de a legfrissebb...

Az MI-gigászok még csak most kezdik igazán!

MA 09:27

Az MI-gigászok még csak most kezdik igazán!

🚀 A technológiai óriások, az úgynevezett Hét csodálatos (Magnificent Seven: Apple, Amazon, Alphabet, Nvidia, Meta, Microsoft és Tesla) elképesztő ütemben növekedtek az elmúlt években, és semmi sem utal arra,...

APPok, Amik Ingyenesek MA, 9/16
APP

MA 09:11

APPok, Amik Ingyenesek MA, 9/16

Fizetős iOS appok és játékok, amik ingyenesek a mai napon.     WeComics TH: Webtoon (iPhone/iPad)A WeComics TH egy thaiföldi képregényolvasó platform, ahol több ezer, szerzői joggal védett...

Véget ért az ingyenes Amazon Prime-osztozkodás korszaka

MA 08:52

Véget ért az ingyenes Amazon Prime-osztozkodás korszaka

😔 Az Amazon 2024. október 1-jével megszünteti a Prime Invitee programot, amely korábban lehetővé tette, hogy a Prime-tagok ingyenes szállítási jogosultságukat házon kívüli ismerőseikkel is megosszák. Az eddig meghívott...