Az éghajlatváltozás rejtélye, miért bízunk mégis a jövőben

Az éghajlatváltozás rejtélye, miért bízunk mégis a jövőben
A Föld légköre elképesztően bonyolult rendszer, ahol milliárdnyi molekula szabadon száguldozik, ütközik és keveredik. Ha csak egymagukban lennének jelen, ez a végtelen mozgás stabil rendszert eredményezne, ahol nagyjából változatlanok maradnak a dolgok. Csakhogy a Nap energiája minden nap újra és újra felborítja az egyensúlyt. Attól függően, éppen melyik félteke fordul a Nap felé, ott a levegő molekulái több energiát szereznek, ami keringést, légköri áramlatokat, viharokat, hőhullámokat és rendkívüli időjárási jelenségeket eredményez. Ez a kavalkád sosem szigetelt: a bolygó egyetlen szegletének légköre sem zárható ki a nagy egészből. A végeredmény minden szinten összefüggő káosz: egy szobában ülő ember körül a levegőmolekulák vad táncot járnak, de ha felnagyítjuk a képet utcára, városra, országra, kontinensre, akkor szabályszerűségek is kirajzolódnak. Ez adja az egész atmoszféra elképesztő komplexitását: nincs teljesen független része az egész rendszernek. Ennek ellenére az emberek folyamatosan igyekeznek előre látni, mire számíthatnak – legyen szó esernyőcipelésről vagy a hétvégi program tervezéséről –, de a hét végén túl bármiféle pontos előrejelzés szinte lehetetlen. Nem véletlen: a Föld egy dinamikus rendszer, amelynek megértéséhez a tudomány minden ágára szükség van, mégis gyakran kifog rajtunk.

Az ember és a légköri motor

Külön figyelmet érdemel, hogy ez a folyton változó, kiszámíthatatlan rendszer ma már az emberi tevékenység hatására is módosul. Tagadhatatlan tény, hogy a fosszilis energiahordozók elégetésével extra szén-dioxidot juttatunk az atmoszférába, ettől a Föld átlaghőmérséklete növekszik. Ismertek az arányok is: ha megduplázzuk a szén-dioxid-koncentrációt a légkörben, a bolygó összességében 2–4°C-kal melegebb lesz, mint ma. Ez a tétel Svante Arrhenius óta gyakorlatilag változatlan; a tudósok 97%-a ugyanúgy gondolja ezt, mint ahogy az élővilág evolúciójáról vagy a fertőző betegségek okáról vélekedik.

Adja magát a kérdés: ha a klíma ennyire bonyolult, miért lehetünk biztosak abban, hogy száz év múlva tényleg ennyivel melegebb lesz, miközben még a jövő heti időjárást sem tudjuk pontosan előrejelezni?

A káosz mögött rejtőző egyszerűség

Az 1960-as években Edward Lorenz, az MIT meteorológusa egy légköri szimuláció során rájött, hogy a legapróbb kezdeti eltérések néhány nap múlva teljesen eltérő időjárás-előrejelzéseket eredményeznek. Innen származik a pillangóhatás fogalma: egy apró különbség a rendszer elején gyorsan felnagyítódik. Ezért nem lehet két hétnél hosszabb távra pontos időjárás-előrejelzést készíteni.

A klíma-előrejelzés azonban nem a pillanatot akarja megjósolni, nem az “időkacsa” pontos útját követi a folyóban, hanem a csatorna formáját vizsgálja: vagyis azt, hogy a rendszer egészében milyen irányváltások történnek, ha plusz energiát vagy szennyezőanyagot adunk hozzá.

Ebből adódóan még egy rendkívül összetett rendszer is adhat egyszerű válaszokat, ha megfelelő kérdést teszünk fel: például, mi történik, ha megduplázzuk a szén-dioxid mennyiségét?

Szimulációk és valóság: mit mondanak a modellek?

1965-ben Syukuro Manabe fizikusként egy olyan klímamodellt alkotott meg, amely egy adott légköri összetétel mellett hosszabb távú trendeket is előre tudott jelezni. Modelljében a beérkező és távozó energiát egyensúlyba hozta, majd megduplázta a szén-dioxid mennyiségét. Mivel a szén-dioxid elnyeli az infravörös sugárzást, az energia hosszabb ideig maradt a rendszerben, a modell minden légköri rétegében kicsit melegebb lett.

Külön figyelmet érdemel, hogy a vízgőz – bár mennyiségben jóval több van belőle, mint szén-dioxidból – szintén erős üvegházhatású, és egy melegebb légkör még több vízgőzt tud magában tartani, tovább erősítve a felmelegedést. Ez volt az első komoly számítás egy pozitív visszacsatolási körre, ahol a változás tovább erősíti önmagát.

A mérések ma már igazolják Manabe előrejelzését: az elmúlt évtizedekben a globális átlaghőmérséklet 1,2 fokkal emelkedett az iparosodás előtti időkhöz képest – pont annyival, mint amennyit a modell jósolt a jelenlegi szén-dioxid-szint mellett. Az emberi eredetű szén-dioxid ténylegesen áthelyezte a “folyó medrét” – a rendszer fő trendjeit elmozdította, bár az egyes időjárási napok káosza ettől függetlenül megmaradt.


A bizonytalanság felhői

Ennek ellenére még maradtak tisztázatlan tényezők. A legnagyobb bizonytalanságot a felhők okozzák: egyszerre képesek visszaverni és bent tartani a hőt, kialakulásuk és mozgásuk pedig a mai napig nehezen követhető. A klímamodellek próbálnak ezekkel is számolni, de a valódi dinamikájuk bőven tartogathat meglepetéseket.

Az atmoszféra csak néhány hetes múltra “emlékszik”, de az óceánok, a jégtakaró, a permafroszt már évekre, évtizedekre vagy akár évezredekre is eltárolhatják a hatásokat. Hogy 2100-ban pontosan mennyire lesz forró a világ, azt ezek a finom összefüggések, visszacsatolások is befolyásolják.

Külön figyelmet érdemel, hogy újabb mérések szerint jelenleg több energia érkezik a Földre, mint amennyi eltávozik, sőt, a legjobb klímamodellek várakozásainál is több. Vagyis valami még hiányzik a teljes képletből – hogy pontosan mi, azt a következő évek tudománya igyekszik majd megfejteni.

Mit kezdjünk a bizonytalansággal?

Az egyszerű kérdésre, hogy mi történik kétszer annyi szén-dioxid mellett, egyszerű és megnyugtató válasz van: a Föld pár fokkal melegebb lesz. A többi részlet, hogy pontosan mikor, hol, mennyire változik meg az időjárás, már jóval nagyobb bizonytalansággal jár. Ezért is lényeges, hogy azokon a konkrét hatásokon, amelyek egy-egy terület, város vagy iparág jövőjét érintik, továbbra is folytatódjon a kutatás.

Évről évre egyre pontosabbak a modellek, egyre újabb összefüggésekre derül fény. Mindeközben továbbra is abban a szituációban vagyunk, mintha egy vad folyóban ülő kiskacsa próbálná megjósolni, hová sodródik száz év múlva – miközben azt is nehéz volna megmondani, hol köt ki holnap estig.

2025, adminboss, www.quantamagazine.org alapján


Legfrissebb posztok

MA 10:20

Idén Black Friday, őrült akciók Apple-re, Sharkra, Legóra és sok másra

🔥 A Black Friday évek óta az év egyik legnépszerűbb vásárlási szezonja: ilyenkor lehet a legolcsóbban hozzájutni a legmenőbb technológiákhoz...



MA 10:13

Miért vakvágányon halad a Szilícium-völgy jövőképe?

Nick Foster, aki olyan techóriásoknál dolgozott, mint a Google, a Nokia vagy a Sony, élesen bírálja, ahogyan a Szilícium-völgy elképzeli a jövőt...



MA 10:08

Őszi kütyüáradat, a Lenovo Legion Go 2-től az új Apple gépekig

🍁 Véget ért az idei októberi tech-forgatag, de a gyártók nem fáradtak el: az elmúlt hetekben egymás után mutatkoztak be a legújabb kütyük...



MA 10:01

Az új vírusos tapaszok leszámolnak a mérgező bacikkal

💉 A világon évente 600 millió embert dönt le a lábáról az ételmérgezés...

MA 09:57

Az örök életű LM8560, a piros LED-es ébresztőórák lelke

Az otthonok többségében máig megtalálható, vagy legalább egyszer már szolgált valamelyik családtag éjjeliszekrényén: a klasszikus, piros LED-es kijelzős ébresztőóra...

MA 09:50

Az éjszakai napfény réme, óriástükrök veszélyeztetik a csillagos eget

🌙 A kaliforniai Reflect Orbital nevű startup elképesztően ambiciózus, ugyanakkor megdöbbentően vitatott tervvel állt elő: 4000, teniszpálya-méretű tükröt akar Föld körüli pályára helyezni, hogy ezekkel napfényt „áruljon” éjszakára...



MA 09:43

Az MI-keresés sem menekül a hirdetések elől

A Google továbbra is az online hirdetésekből él, és ez az MI-alapú keresés bevezetésével sem lesz másként...

MA 09:38

A mesterséges intelligencia belülről veszélyezteti a céges biztonságot, a dolgozók lehetnek az új hekkerek

A modern munkahelyeket egyre inkább az árnyékban rejtőző MI veszélyezteti – legalábbis erre figyelmeztet a jelszókezelő 1Password legfrissebb elemzése...

MA 09:31

Rejtett szén-dioxid-bombák az elhagyott szénbányákban

Pennsylvania állam szénbányászata közel 200 éve tart, Pittsburghben már az 1830-as években napi szinten használták a szenet...



MA 09:25

Az MI-nek hála ismét bővül a Microsoft csapata

A Microsoft újra bővíti a dolgozói létszámot, de most már sokkal nagyobb hatékonysággal, köszönhetően a mesterséges intelligencia (MI) eszközeinek...



MA 09:18

Az önálló robotrajok forradalma: jönnek a géphadak

A robotrajok új fejezetet nyithatnak a technológiában. Ezek az önálló, egymással kommunikáló robotok egyszerű utasításokkal működnek, de közösen komplex feladatokat is képesek teljesíteni, még ott is, ahol a központi irányítás lehetetlen...



MA 09:13

Az idegenek és a vérszívók hétvégéje: két könyv, amit most olvass el

📚 Miért vagyunk megszállottak a földönkívüliekkel? Becky Ferreira Első kapcsolat: megszállottságunk története az idegenekkel (First Contact: The Story of Our Obsession with Aliens) című könyve szórakoztatóan, de rendkívül alaposan vezet végig ezen a rejtélyen...

MA 09:08

Megérkezett az okostelefonos helymegosztás új bajnoka, így védheted a magánéleted

Okostelefonjaink gyakorlatilag folyamatosan tudják, hol vagyunk – és miközben legtöbbször azon aggódunk, hogy túl sok adat szivárog ki a nagyvállalatokhoz vagy hirdetőkhöz, létezik a helymegosztásnak egy teljesen másik oldala is: amikor tudatosan, kizárólag az ismerősökkel osztjuk meg tartózkodási helyünket...

MA 08:55

Az emberiség rohan a klímakáoszba

🔥 Az elmúlt évben minden eddiginél több olajat, gázt és szenet égettünk el világszerte, ennek eredményeként rekordszintű üvegházhatású gáz került a légkörbe...

MA 08:51

Mennyit ér az orvosi oltásmentesség, mit csinál a Frontline Health Advocates?

💉 A világjárvány elmúlt éveiben új üzletág született az Egyesült Államokban: pénzért megvásárolható orvosi felmentés az oltási kötelezettség alól...



MA 08:44

Az ISS búcsúzik, mi várható a Nemzetközi Űrállomás után

🚀 Az emberi űrrepülés történelmi fordulóponthoz érkezik. Immár 25 éve folyamatosan élnek és dolgoznak űrhajósok a Nemzetközi Űrállomáson (ISS), mióta 2000 novembere óta először érkeztek oda lakók...



MA 08:31

Az MI-korszak láthatatlanná teszi a céged? Itt a Semrush One

Az internetes információkeresés egyre inkább a mesterséges intelligenciára támaszkodik, ezért a cégek számára ma már komoly kihívás, hogy ne tűnjenek el a digitális térben...

MA 08:26

Meglepő tudományos felfedezések, kiderültek a kígyók, a spagetti és Karnak titkai

🔍 Lehetetlen minden hónap összes figyelemre méltó tudományos újdonságáról egyszerre beszámolni, hiszen a kutatók világszerte elképesztő tempóban szállítják az eredményeket...



MA 08:19

A Nexperia chipvita miatt válságba került az autóipar

A hollandiai Nexperia félvezetőgyártó a világ autógyártásának újabb válságát indította el: az Európai Unió, az Egyesült Államok és Kína között patthelyzet alakult ki, amely az alkatrészellátás összeomlásával fenyeget...