A hőség jobban öregít, mint gondolnád

Hőhullámok hatása a biológiai korra

Az úgynevezett biológiai öregedés jóval többről szól, mint az életkor. Korábbi kutatások már rávilágítottak arra, hogy az öregedési folyamatot nemcsak a genetika vagy az egészségügyi beavatkozások, hanem a társadalmi és környezeti stresszhatások is gyorsíthatják. Ilyen rizikófaktor lehet a gyakori hőhullámnak való kitettség is. Tajvan lakosain 2008 és 2022 között vizsgálták ennek következményeit: mintegy 30 hőhullámot kellett átvészelniük, amelyek során napokon keresztül tartósan magas volt a hőmérséklet.

Az egészségügyi felmérések elemzése során a résztvevők biológiai korát többek között máj-, vese- és tüdőfunkciók, vérnyomás és gyulladásos markerek alapján számították ki, majd összevetették a lakhelyükön tapasztalt extrém hőhatásokkal. Minden további 1,3 Celsius-fok hőmérsékleti emelkedés körülbelül 0,023–0,031 évvel növelte a biológiai életkort.

Kiket érint leginkább?

A kutatás szerint a fizikai munkát végzők és a vidéki lakosok öregedtek a leggyorsabban, valószínűleg azért, mert kevesebb lehetőségük volt légkondicionáló használatára. Érdekes megfigyelés ugyanakkor, hogy az idő előrehaladtával a hőhullámok hatása enyhült – feltételezhetően az elterjedő hűtési technológiáknak köszönhetően a lakosság alkalmazkodott.

Globális gond, nem egyéni felelősség

Korábbi német és amerikai tanulmányok szintén arra mutattak rá, hogy a tartós hőterhelés láthatatlanul, de folyamatosan gyorsítja a szervezet öregedését, és fokozza a szívbetegség, a cukorbetegség vagy akár a demencia kockázatát is. Mivel a klímaváltozás miatt egyre gyakoribbak és erősebbek lesznek a hőhullámok – az USA-ban például már évente hat kánikula-periódus jelentkezik, szemben a hatvanas években mért kettővel –, kiemelten fontos lesz a leginkább veszélyeztetettek védelme. Ez azt jelenti, hogy a hőhullámok nem csupán egyéni kockázati tényezők, hanem az egész társadalmat érintő kihívást jelentenek.

2025, adminboss, www.scientificamerican.com alapján