Enyhe szabályozás, amerikai értékekkel
Cruz elképzelése egy „light-touch”, vagyis kíméletes, laza szabályozási modell. Szerinte ezzel erősíthető az amerikai MI vezető szerepe, és garantálható, hogy ne kínai érdekek, hanem amerikai értékek határozzák meg a világ meghatározó technológiáit. Érdemes kiemelni, hogy a törvénytervezet gyakorlatilag ellehetetlenítené a sokszor szigorúbb tagállami vagy külföldi MI-szabályokat is, mindent központi szövetségi kontroll alá vonva.
Ettől függetlenül Cruz korábban már többször próbálta enyhíteni az MI-t érintő szabályokat, de ezek kétszer is elbuktak a republikánus és demokrata ellenálláson.
Brüsszeli minta, washingtoni végrehajtás
A SANDBOX törvény egyik kulcseleme, hogy minden illetékes szövetségi hivatal mérlegelheti, mennyire veszélyes egy adott MI-alkalmazás, azonban a végső szót a Fehér Ház Tudományos és Technológiai Politikai Hivatala (OSTP) mondja ki. Minimum két, maximum tíz évre mentesítenék a cégeket a szabályozások alól – vagyis akár egy évtizeden át is kísérletezhetnének az MI-vel a szélesebb közönségen, minimális kontroll mellett.
A javaslat arra is ösztönzi az amerikai kongresszust, hogy ha beválik ez az átmeneti felmentés, akár véglegesítsék is, vagyis töröljék el a korábbi, szigorúbb törvényeket.
Nagyvonalú ajándék a techóriásoknak
A kritikusok szerint a törvénytervezet valójában óriási ajándék a Big Technek: megkönnyítené, hogy például a Google, az Apple, a Meta (korábbi nevén Facebook), az Amazon vagy éppen az OpenAI hatalmi kapcsolatokat és politikai pénzeket válthassanak felmentésekre. Legfőbb kockázatként azt emelik ki, hogy a törvény gyakorlatilag lehetőséget adna ezeknek a cégeknek, hogy szinte szabadon kísérletezzenek amerikaiakon – akár gyermekeken vagy időseken is –, miközben a valódi, független ellenőrzés háttérbe szorulna.
A Tech Oversight Project nevű nonprofit csoport szerint a törvény „visszaadná a kulcsot a techóriásoknak”, akik eddig is gyakran lustán és etikátlanul kezelték a társadalmi kockázatokat.
A törvény elvileg lehetőséget ad az ügynökségeknek, hogy 14 napon belül döntsék el egy-egy MI-projekt kockázatosságát. Ezután legfeljebb 60 nap áll rendelkezésre a végső döntéshez, különben a kérelem automatikusan jóváhagyottnak minősül. A cégek forgalomba hozhatják a termékeiket, és csak akkor kell jelenteniük, ha három napon belül bármilyen egészségügyi vagy gazdasági kár, illetve tisztességtelen vagy megtévesztő gyakorlat fordul elő. Ezután 30 napot kapnak a javításra, miközben a nyilvánosságot is tájékoztatni kell, és lehetőség van észrevételek beküldésére.
Hiányos védelmek, veszélybe sodort fogyasztók
Az Alliance for Secure AI vezetője, Brendan Steinhauser szerint épp most lenne szükség erősebb kontrollra, hiszen a techóriások maguktól nem törekszenek a transzparenciára vagy a biztonságra – ezt már számos alkalommal bizonyították. Ráadásul a figyelmeztetések (például chatbotoknál, hogy nem orvosok vagy valós személyek) önmagukban nem elegendőek, és a már bekövetkezett tragédiák is bizonyítják, hogy a gyakorlatban egyes MI-szolgáltatók nem veszik komolyan a társadalmi felelősséget.
A Public Citizen szerint a Cruz-javaslat valójában nagyobb kockázatot jelentene az amerikai közösség számára: minden eddiginél gyengébb fogyasztóvédelmet és minimális átláthatóságot hozna.
Egyes államok már most is próbálkoznak önálló MI-szabályozással: Illinois például határozott lépéseket tett, Kalifornia pedig a beszélgető botok (companion bots) gyermekvédelmét célzó korlátozásokat vezethet be.
Összefoglalásként sokan attól tartanak, hogy a Cruz-javaslat kizárólag céges érdekeket szolgál, és súlyos veszélyeket jelenthet az amerikai társadalomra nézve. A kritikusok hangsúlyozzák: eljött az idő, amikor nem adományokat és lobbistákat, hanem az emberek valós védelmét kellene előnyben részesíteni a MI korában is.
