A tündérkörök titkai: mélységjelzők a felszínen
Namíbia, Brazília, Oroszország és Ausztrália vidékén több száz méter átmérőjű, néhány méter mély, növényzetben szegény, szabályos körök—azaz tündérkörök—fordulnak elő. Csak egy évtizede derült ki, hogy ezekből rendszerint természetes hidrogéngáz szivárog ki, és ezért üresek. Sokáig csupán természeti kuriózumként tekintettek rájuk, mostantól azonban a fenntartható energiaforrásokat keresők térképeire is felkerülhetnek.
A legújabb, bécsi geológusok által irányított kutatás nemcsak megerősítette, hogy a körök a felszín alatti gázszivárgás miatt süllyednek meg, hanem modellezni is tudták, hogy mekkora kör átmérő milyen mélységű hidrogénforrást jelez. A jelenség lényege, hogy minél mélyebben és nagyobb nyomással tör fel a hidrogén, annál nagyobb átmérőjű tündérkört hoz létre a felszínen. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy így olcsóbban, gyorsabban és célzottabban lehet feltárni a lehetséges lelőhelyeket, jelentősen megkönnyítve a keresést, mielőtt több százmillió forintnyi költségű mélyfúrásokra kerülne sor.
A gáz, a víz és a talaj tánca
A felszín alatt laza üledékes rétegek (homok, agyag) tele vannak vízzel töltött pórusokkal. Ahogy pontszerűen beáramlik a mélyből a hidrogén, kiszorítja onnan a vizet, amely a felszínre szivárog. A hidrogén szintén felfelé tart, a gázkeverék pedig károsítja a növényzetet. Furcsa módon a talaj eleinte még kissé kidudorodhat—akár egy felfúvódott felfújt (soufflé)—, majd ahogy a gáz ellátása megszűnik, a nyomás leesik, a felszín összeesik és besüllyed, létrehozva a jellegzetes tündérkört. A számítógépes szimulációk szerint az így kialakult méretek szinte tökéletesen megfelelnek azoknak, amelyeket a természetben ismerünk.
Miért pont a természetes hidrogén?
A jövő energiaforrásait keresők számára a legnagyobb kihívás, hogy a felszín alatti hidrogénkészletek szinte láthatatlanok maradtak eddig. Pedig színtelen, úgynevezett fehér vagy arany hidrogénről van szó, amely szinte teljesen karbonsemleges energiahordozó lehet—a jelenleg használt fekete, szürke, kék, zöld hidrogénekkel szemben, amelyek előállítása jelentős szén-dioxid-kibocsátással jár. Egyre több elemző szerint a természetes hidrogén lehet az olcsó és fenntartható válasz az ipar energiaproblémáira.
Gábor Tari, az OMV vezető geológusa szerint ezért nő rohamosan az érdeklődés ezen források feltérképezése iránt, mivel olcsóbbak, zöldebbek, és gyakorlatilag kiapadhatatlan energiaforrássá válhatnak.
Még sok a kérdés, de a lehetőség adott
A felfedezések ellenére további vizsgálatok szükségesek: például hogyan hatnak a különböző talajtípusok a jelenségre, vagy hogy a gázszivárgás időszakos változásai miként befolyásolják a süllyedéseket. Az is lehet, hogy kémiai reakciók révén a hidrogén old bizonyos szilárd kőzeteket, ami tovább gyorsíthatja a süllyedés folyamatát.
A fentiek tükrében a természetes hidrogénkincs feltárása és fenntartható kiaknázása előtt nagy jövő állhat, miközben a tündérkörök nem csupán a természet titokzatos díszei, hanem szó szerint kincsesbányák nyomai is lehetnek.
