Az univerzum titka: miért létezünk egyáltalán?

Az univerzum létezése egyetlen, különös okra vezethető vissza: az anyag és az antianyag nem képesek békében megférni egymás mellett. A világegyetem születésekor jelentéktelennek tűnő, mégis végzetes aránytalanság alakult ki köztük. Azóta minden, amit ismerünk – az atomoktól a galaxisokon át önmagunkig – e különbségnek köszönhetően maradt fenn.

Anyag kontra antianyag: örökös harc

Az univerzum anyagból, vagyis protonokból, neutronokból és elektronokból épül fel, amelyek viselkedésükben és töltésükben ellentétes párjai az antianyag-részecskék. Ha egy anyag- és egy antianyag-részecske találkozik, kölcsönösen megsemmisítik egymást, és elképesztő energiahullámban szűnnek meg létezni.
Ma az antianyag ritka, de a világegyetem születésekor még összemérhető mennyiség lehetett belőle, ráadásul a fizikus Dirac Pál (Paul Dirac) már közel száz éve megjósolta a létezését. Az 1930-as évektől a tudósok laboratóriumi kísérletekben, például részecskegyorsítókban is létre tudják hozni.

A rejtélyes egyenlőtlenség nyomában

A legnagyobb furcsaság, hogy az elmélet szerint az univerzumnak ugyanannyi anyagot, mint antianyagot kellett volna tartalmaznia, hiszen így indult a Nagy Bumm (Big Bang) után. Mégis valami történt: rögtön az ősrobbanást követően az anyag valahogy fölénybe került, és az antianyag nagy része eltűnt.
A magyarázatot a fizikusok abban keresik, hogy az anyag és az antianyag viselkedése nem volt teljesen szimmetrikus; valami apró különbség vezetett oda, hogy mára szinte kizárólag az anyag uralja az univerzumot. Az okot még nem sikerült feltárni – ez az úgynevezett anyag–antianyag aszimmetria problémája.

Mi maradt? Kozmikus maradék

Szakértők szerint az ismert világegyetem minden részecskéje valójában csak a létezés „kozmikus maradéka”. Kezdetben sok milliárdszor több részecske lehetett, de a gigantikus kölcsönös megsemmisülés után csupán egy vékony réteg maradt fenn.
Az aszimmetria eredetét 1967-ben az orosz fizikus, Andrej Szaharov írta le. Elmélete szerint mindebben közrejátszanak bizonyos fizikai törvényszerűségek megsértései, például a C- és CP-sértés (ezek a szimmetriák megszegései), de hogy pontosan melyik folyamat felelős ezért a túlsúlyért, ma sem tisztázott. A tudomány jelenleg intenzíven vizsgálja a lehetőségeket – hiszen ennek megértése a legmélyebb kérdésre is választ adhat: miért létezik bármi egyáltalán, a semmi helyett?

2025, adrienne, www.livescience.com alapján