Az aranyérme, amely átírhatja Jeruzsálem múltját

Izgalmas történet a föld alatt

A különleges pénzérmét a Dávid városaként ismert régészeti területen, Jeruzsálem ősi magjában fedezték fel. A felfedező, Rivka Langler két éve dolgozik a Givati parkoló névre hallgató ásatási helyszínen, amikor átszitálta a földet, és egyszer csak megpillantott valami aranyló fényű tárgyat. Elmondása szerint először el sem akarta hinni, amit lát, néhány másodperc múlva azonban már izgatottan rohant végig az ásatáson.

Mit tud Bereniké aranyérméje?

A Kr. e. 246 és 221 között uralkodó III. Ptolemaiosz feleségeként Bereniké II. maga is uralkodott, amikor férje Szíria ellen hadba vonult; ekkor ő vette át Egyiptom régensi szerepét. Az aranyérmén mindkét oldalon részletgazdag kidolgozás látható: az egyik oldalán a tiarát, fátylat és nyakláncot viselő királynő portréja, a másikon pedig bőségszaru, két csillag és a nevére utaló görög felirat.
A szakértők szerint az érme Alexandria városában készült, valószínűleg Kr. e. 247 körül, és elképzelhető, hogy a Harmadik Szíriai Háborúból (Third Syrian War) visszatérő katonáknak adományként osztották ki.

Az ókori Jeruzsálem ereje

A mostani felfedezés arra enged következtetni, hogy Jeruzsálem a babiloni pusztítás (Kr. e. 586) után viszonylag gyorsan magához tért, és a Ptolemaida uralom alatt újra bekapcsolódott az akkori világ politikai, gazdasági és kulturális vérkeringésébe. Az elit kapcsolatban állhatott az egyiptomi vezetőkkel is. A Jeruzsálemben előkerült aranypénz egyértelműen igazolja, hogy a város jelentős központ volt, nem pedig elhanyagolt, elszigetelt település.

2025, adrienne, www.livescience.com alapján