A természetes propeller
A Rhagoveliák legyezői arányukhoz képest nagy felületet biztosítanak, miközben mozgás közben is megtartják alakjukat, így hatalmas tolóerőt termelnek. Ezek a legyezők egyszerre merevek és rugalmasak: elegendő ellenállást fejtenek ki, ugyanakkor könnyedén összecsukhatók, így nem akadályozzák a mozgást a vízen kívül sem. A rovarok lába ráadásul víztaszító, így nem nehezül el a vízcseppektől. Bár korábban az anatómiai részletek ismeretlenek voltak, a kutatók elektronmikroszkóppal felfedezték, hogy a legyező több lapos szálból áll, amelyeket finom ágak kapcsolnak össze, és így teljesen egyedi szerkezetet alkotnak.
Áttörés a robotikában
A legtöbb, már létező kétéltű robot nagyméretű, evezőlapát-szerű lábakat használ tolóerő előállításához, míg néhány kisebb modell a klasszikus vízirovarok vékony, víztaszító lábait utánozza. Ezek a megoldások azonban vagy túl lassú mozgást eredményeznek, vagy fennakadnak a víz felszíni feszültségén. Ortega-Jimenez csapata megalkotta a Rhagobot nevű robotot, amelynek lábaira mesterséges, önműködően nyíló és csukódó legyezők kerültek. Ehhez nincs szükség külön energiaforrásra: a ventilátorszerű „propellerek” mozgását a víz áramlása vezérli.
Gyorsabb, ügyesebb, kevesebbet fogyaszt
A tesztek során a Rhagobot egy másik robotmodellel versenyzett, amely hagyományos módon, felületi feszültséggel halad. Bár mindkét szerkezet ugyanannyi energiát használt, a Rhagobot gyorsabban mozgott, nagyobb távolságot tett meg, és a propellereknek köszönhetően élesebb kanyarokat tudott bevenni. Így egyrészt nagyobb tolóerőt nyert, másrészt a könnyen összehajtható legyezők révén kevesebb energiát igényelt a lábak felemelése a vízfelszínről.
Jövő a vízen
Mindez arra utal, hogy a Rhagobot új távlatokat nyithat: erős sodrásban is alkalmas lehet törékeny mérő- vagy mentőeszközként, akár viharos körülmények között is, sőt, a kutatók szerint szabad utat nyithat mesterséges intelligencia által irányított, rajokban együttműködő robotoknak környezeti katasztrófák után. Kiemelendő, hogy a jövőben akár a Szaturnusz Titán nevű holdján lévő metántengerek vizsgálatában is szerepet kaphat. Bár a többlet tömeg – például szenzorok vagy akkumulátorok hozzáadása – további kihívást jelent majd a mérnökök számára, a Rhagovelia inspirálta technológia már most is komoly előrelépés a víz felszínén mozgó robotok világában.
