Az ellenzők és a támogatók tábora
A szeptember 12-i kulcsfontosságú EU-ülés előtt egyre több állam vállalja nyíltan az ellenállását a javaslattal szemben. Csehország és Belgium már egyértelműen elutasította azt, utóbbi egyenesen úgy fogalmazott, hogy egy megfékezhetetlen szörnyről van szó, amely a magánszférába tör be. Mellettük Ausztria, Hollandia és Lengyelország is kritikus a kötelező átvizsgálás és a titkosítás megtörése miatt.
Ennek ellenére a támogató országok listája továbbra is hosszú: 15 tagállam áll mögötte, köztük Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Svédország, Litvánia, Ciprus, Lettország és Írország. Francia EP-képviselők szerint alapvetően elfogadhatónak tartják a jelenlegi szöveget, Németország azonban valószínűleg tartózkodni fog – ami meggyengítheti a jogszabály elvi erejét, függetlenül a szavazás eredményétől.
Mi forog kockán?
A Chat Control (Csevegésellenőrzés) törvényjavaslat 2022 óta létezik, de most először került ennyire közel a jogalkotáshoz: a szavazást 2025. október 14-re tervezik. A tervezet alapján minden elküldött kép, link vagy üzenet – függetlenül attól, hogy titkosított-e – kötelezően átvizsgálásra kerülne CSAM-tartalom miatt. Kivételt csak a kormányzati és katonai fiókok élveznének.
A javaslat ugyan leszögezi, hogy a kibervédelem és a titkosítás megóvása a célja, de szakértők szerint a kötelező szkennelés gyengíti a titkosítást, így mindenkit sebezhetőbbé tesz a kibertámadásokkal szemben.
Jelenleg Észtország, Finnország, Németország, Görögország, Luxemburg, Románia és Szlovénia még nem döntött arról, milyen álláspontra helyezkedik.
