Ősi ütközések lenyomatai
A Mars köpenyének mélyén, az 1550 km vastag, forró, szilárd kőzetben akár 2,5 mérföld (4 km) átmérőjű, sűrű „foltok” húzódnak, amelyek sűrűbbek, mint környezetük. Ezeket olyan égitestek hozhatták létre, amelyek a bolygó születésekor csapódtak a Marsba. Néhányuk akár úgynevezett protoplanéta is lehetett – ezek olyan hatalmas szikladarabok, amelyekből bolygó válhatott volna, ha nem zavarják meg őket.
Fagyott múlt: a Mars változatlan belseje
A Mars egyetlen „lemezzel” rendelkezik, ellentétben a Földdel, amelynek kérge több részre oszlik és folyamatosan alábukik a köpenybe. Emiatt a Mars belseje nem keveredik, és az ősi nyomok – például ezek a sűrű becsapódási struktúrák – érintetlenül megmaradhattak. Földünkön ezek a nyomok valószínűleg már réges-rég eltűntek volna a folyamatos kéregmozgás miatt.
Hihetetlen részletességű térkép a Marson
Az InSight űrszonda pályafutása – 2018-tól 2022-ig – során több mint 1300 marsrengést mért. A kutatók ezek rezgési hullámait elemezve észrevették, hogy egyes jelek lassabban haladtak át bizonyos területeken. Ezek árulták el a sűrű, ismeretlen eredetű objektumokat a bolygó belsejében. Több tucat ilyen foltot sikerült azonosítani különböző mélységekben.
A bolygók evolúciójának tanúi
A szakértők szerint ezek a sűrű blokkok az ősi Mars és a Naprendszer születésének lenyomatai, egyfajta időkapszulák. „Soha nem láttunk még egy bolygó belsejét ennyire részletesen és tisztán” – hangsúlyozzák a tudósok. Az InSight adatai alapján most világosabb, mennyire lassan és változatlanul fejlődött a Mars a milliárdnyi év alatt – a bolygó őrzi múltjának titkait, amit a Földön már nem lehetne megtalálni.
