Kísérleti hőpajzs: mitől lett piros?
A szokatlan színről Musk elmondta: a piros foltok a kísérleti, fémből készült csempék oxidációjának eredményei, míg a fehér részeket a szándékosan visszabontott csempék helyén keletkezett szigetelés adja. Mindezek ellenére a legfontosabb fejlemény, hogy a legutóbbi fejlesztésekkel szinte minden csempe a helyén maradt – ami komoly előrelépést jelent a fejlesztési folyamatban.
Ez az eredmény kulcsfontosságú, hiszen a gyors újrahasználhatóság feltétele, hogy a Starship hőpajzsa kibírja a visszatérést, majd minimális javítás után újra repülhessen. Például a NASA űrsiklói ugyan többször használhatók voltak, ám minden járat között óriási csapat dolgozott a felújításon. A SpaceX célja, hogy a rakéták akár 24 órán belül újraindíthatók legyenek, ami forradalmasíthatja az űrutazást.
A következő tesztek és újítások nyomában
A múlt heti tesztrepülés összességében sikeresnek tűnik, bár az egyik Raptor hajtóműnél később probléma adódott, ami sérüléseket okozott a gép farokrészén és egyik vezérsíkján. Ez mindazonáltal nem akadályozta meg a pontos, puha óceáni landolást.
A 11. tesztrepülés várhatóan az utolsó lesz a jelenlegi, második generációs Starshipek sorában; ezen főként a hajtóművek és a hőpajzs további fejlesztését tesztelik, valószínűleg meredekebb visszatérési szögre is sor kerülhet. Erre a tesztre akár októberben is sor kerülhet.
A 12. teszt a vadonatúj, nagyobb V3 Starship első fellövése lesz. A SpaceX azért tartja fontosnak a többszöri szuborbitális repüléseket, mert addig nem akarják orbitális pályára engedni a hajót, amíg nem biztosak abban, hogy teljes mértékben képesek irányítani a visszatérést – hiszen a Starship minden eddiginél nagyobb űrjármű, amelynek ellenőrizetlen visszatérése veszélyes lenne. Várhatóan ez a teszt 2026 elején következhet el.
A 13–14. tesztnél próbálkozhatnak először az első fokozat elkapásával, és ekkor kerülhet sor az első teljes orbitális útra is, melynek során a nagyobb Starlink műholdakat is telepíthetik. Ezek az új Starlinkek jelentősen növelhetik a hálózat sebességét, illetve a közvetlen eszközök közötti kapcsolatot.
Úton a Mars és a Hold felé
A 15. és 20. tesztrepülés között már inkább rendszeres használatról lehet beszélni, és ekkorra várható az első űrbéli tankolási próbálkozás is: két Starship között hajtanák végre az üzemanyagátadást, ami alapfeltétele lenne a Holdra (NASA Artemis program – Artemis program) vagy a Marsra irányuló küldetéseknek. Összefoglalásként megjegyezhető, hogy a mostani eredmények és ütemterv alapján a következő nagy mérföldkő 2026 második felénél korábban aligha várható.
