Húsevő légy: veszély az állatokra és az emberekre
A Cochliomyia hominivorax nőstényei akár 300 petét is rakhatnak egyszerre, tipikusan melegvérű állatok – például szarvasmarhák – nyílt sebeibe, szájukba, orrukba vagy szemükbe. Ha a peték kikelnek, a lárvák éles szájszervükkel befúrják magukat az élő húsba, fájdalmas és potenciálisan halálos fertőzést (miazist) okozva. Bár főként haszonállatokat támadnak meg, emberek is elkaphatják, főleg sebesülten, legyengült immunrendszerrel vagy ha a szabadban alszanak. Jó hír, hogy a fertőzés nem terjed emberről emberre.
Ötven évig nyugalom volt
A parazita eredetileg Dél-Amerikában és a Karib-térségben honos, az Egyesült Államokban a hatvanas években sikerült visszaszorítani: steril hím legyek millióit engedték szabadon, hogy a vadon élő nőstényekkel párosodva életképtelen utódok szülessenek. Az elmúlt években azonban az újvilági borsóka Közép-Amerikában újra terjedni kezdett, sőt, lassan Észak felé is terjeszkedik.
Határzár, új steril rovarok
2024 novemberében Mexikóban egy fertőzés miatt az Egyesült Államok ideiglenesen leállította a déli határon az állatok importját, bár ezt később újranyitották, majd ismét felfüggesztették. Most fokozatosan nyitnak meg ismét egyes állatimport portokat, déli Texasban pedig egy modern steril légykieresztő központ épül, hogy visszaszorítsák a fertőzés újbóli elterjedését. Az amerikai lakosság számára a jelenlegi fertőzésveszély alacsonynak számít.
