Különleges, páncélos ragadozógyík a dinoszauruszok idejéből
A Bolg amondol felfedezése jelentős, mert rávilágít arra, hogy a földtörténeti késő kréta korban sokkal több, nagytestű ragadozógyík élt a mai Utah területén, mint azt korábban gondolták. Eredetileg egy múzeumi gyűjteményben, „gyík” feliratú csonttartályban várták sorsukat azok a töredékes csontok, amelyekből most a kutatók felismerték az új faj egyediségét.
A leletek azt mutatják, hogy ez az ősi élővilág – a mai sivatagi Gila-szörnyek távoli rokonainak képviselője – több nagy termetű ragadozógyíkkal is együtt élt, ami egy stabil, bőséges táplálékkal és változatos élőhelyekkel rendelkező erdőről árulkodik.
Koboldherceg Tolkien világából – új nevet kap a szörny
A félelmetes, ritka páncélos gyík a Monstersauria csoportba tartozik. Nevét A hobbit (The Hobbit) egyik szereplőjéről, Bolg koboldhercegről kapta, mivel a gyík koponyáján halom formájú csontos dudorok – szaknyelven osteodermák – láthatók, amilyennel csak az igazi szörnyek dicsekedhetnek. Az „amondol” név Tolkien sindarin nyelvéből származik: az „amon” jelentése „halom”, a „dol” pedig „fej”.
Jelentős, hogy a Bolg amondol újabb bizonyítéka annak, hogy a dinoszauruszok árnyékában is komoly ragadozó gyíkvilág élt, ráadásul a leletek között még mindig sok felfedezésre váró kincs lapul a múzeumi fiókok mélyén.
Különleges információkat rejtenek a csontmaradványok
A kutatók apró koponyadarabok, végtagcsontok, csípőcsontok, csigolyák, valamint a bőrpáncél csontos lemezei alapján rekonstruálták az élőlényt. Mindez lehetővé tette, hogy pontosabban feltérképezzék a monstersauriák fejlődéstörténetét. Ezek a ragadozógyíkok a modern, termetes varánuszokhoz (például szavannai varánusz) voltak mérhetők; fejtől farkig három láb (kb. 91 cm) hosszúak is lehettek, sőt akár még nagyobbra is nőhettek, a farok hosszától függően. Egyértelmű, hogy ilyen méretekkel akkoriban a vadon rettegett ragadozói lehettek.
A Bolg rokoni kapcsolatai izgalmas kérdéseket vetnek fel: legközelebbi ismert rokona a bolygó túloldaláról, a mongóliai Góbi-sivatagból származik. Ugyanakkor nem csak a gigászi dinoszauruszok, hanem ezek a kisebb ragadozó gerincesek is képesek voltak földrészek között elterjedni, ami a korszak szárazföldi állatvilágának általános mintázataira utal.
A Grand Staircase–Escalante: ősi szörnyek lelőhelye
Utah déli részének Kaiparowits-formációja ma Észak-Amerika egyik legismertebb dinoszaurusz-lelőhelyévé vált. Jelentős, hogy a területen feltáruló nagyméretű gyíkmaradványok arra utalnak, hogy ezek az állatok a dinoszauruszok uralta ökoszisztémák állandó, fontos résztvevői lehettek; kisebb ragadozóként tojásokra és kis testű állatokra vadásztak az őserdei Laramidiában.
Ez a felfedezés megmutatja, milyen kulcsfontosságú a nyilvános, védett természeti területek megőrzése és kutatása, hiszen számtalan lenyűgöző őslénytani titkot őriznek.
Összegzés: a koboldgyík újraírja Utah őserdeinek történetét
Összegzésként elmondható, hogy a Bolg amondol nemcsak újabb bizonyítéka egy különleges és sokszínű gyíkfauna múltjának, de a jövő kutatásait is további, izgalmas leletekre ösztönzi. Utah déli részének őserdeiből tehát nemcsak gigászi dinoszauruszvázak, hanem titokzatos, páncélos koboldgyíkok kerülnek elő, amelyek újrakalibrálják a fosszilis ökoszisztémák evolúciós térképét.
