A legnagyobb számok, amiket már senki sem tud leírni

A legnagyobb számok, amiket már senki sem tud leírni
Képzeld el, hogy valaki eléd tesz öt számot: 1, 6, 21, 107 és 47 176 870. Meg tudod mondani, mi következik? Aligha. Ezek a szorgos hód-számok (busy beaver numbers) első öt tagja, amelyek a modern számítástechnika egyik leghíresebb gondolatkísérletéhez tartoznak. A szorgos hód probléma lényege, hogy próbáljuk megtalálni: adott paraméterek mellett melyik a legegyszerűbb olyan program, amely a leghosszabb ideig fut, mielőtt leáll – vagyis megállítható. Az első négy szorgos hód-számot a hatvanas-hetvenes években találták meg. Az ötödik, a BB(5) már elképesztően nagy – majdnem ötvenmillió – és csak a közelmúltban sikerült pontosan meghatározni, főként amatőr matematikusokból álló online közösségnek. A hatodik értékről, BB(6)-ról azonban senki sem ismeri a pontos választ. Már a legjobban ismert alsó becslése is olyan óriási, hogy a teljes univerzum összes atomját sem lehetne felhasználni arra, hogy leírjuk a számjegyeit.

A hódcsapda problémája

Lényeges szempont, hogy a szorgos hód-probléma szorosan kapcsolódik az úgynevezett leállási problémához, amelyet Alan Turing vetett fel 1936-ban. Ez arra vonatkozik, hogy lehetséges-e általános módon eldönteni, hogy egy adott számítógépes program valaha megáll-e, vagy örökké futni fog. Turing bebizonyította, hogy nincs ilyen univerzális módszer – vannak olyan programok, amelyeknél egyszerűen képtelenség ezt eldönteni.

A szorgos hód-játékot Rád Tibor magyar matematikus találta ki 1962-ben. A szabály egyszerű: adjunk meg egy Turing-gépet – ez egy nagyon egyszerű, formális program –, amelynek n darab szabálya lehet. Az a gép, amelyik a legtovább fut, mielőtt megáll, lesz a szorgos hód, az erre jellemző érték pedig BB(n). A keresés során minden lehetséges n-szabályos Turing-gépet ki kell próbálni, szimulálni kell, majd ki kell zárni azokat, amelyek végtelen ciklusba kerülnek vagy túl hamar leállnak.

Mindazonáltal a szabályok számának növelésével a lehetséges gépek száma és bonyolultsága elképzelhetetlenné válik. A haladáshoz trükkös algoritmusokra, egyedi szoftverre és elképesztő számítási teljesítményre van szükség. De még ez sem mindig elég: néhány gép futása annyira hosszú, hogy lehetetlen minden lépését szimulálni, ezért okos matematikai módszerekre van szükség.

Fordulópont a kutatásban

Az utóbbi évtizedekben rengeteg matematikus és hobbi kutató próbálta „meghódítani” a BB(6)-ot. Már 2007-ben is született új rekord: egy hat szabályos Turing-gép 3000 jegyű (!) számú lépést tett meg a leállásig – viszonyításképpen, hektáros papírlapra lenne szükség ennyi számjegyet leírni. Ám hamar kifulladt a verseny, míg 2010-ben egy fiatal szlovák informatikus, Pavel Kropitz saját szoftverével tízszer hosszabb futású gépre bukkant: az új rekorder 30 000 jegyű volt.

Innen már nem volt visszaút – az egész közösség vad rekordhajszába kezdett, ahol a gépek futási ideje gyorsan túlszárnyalta a megszámlálható világot. Olyan új műveletek (tetráció, pentáció) jelentek meg, amelyek a matematika megszokott eszköztárán is messze túlmutatnak: például a 10↑↑15 azt jelenti, hogy tizenötször egymásra halmozzuk az exponenciálást, így nem egyszerűen hatalmas, hanem leírhatatlanul nagy szám lesz az eredmény.

Új korszak, új módszerek

2022-ben egyetemisták és amatőrök megalapították a Szorgos Hód Kihívás (Busy Beaver Challenge) nevű közösséget, amely célul tűzte ki BB(5) pontos bizonyítását. Ennek révén született meg a jelenleg ismert legnagyobb rekord is BB(6)-ban, ahol már annyi nulla szerepel, hogy ha a tízeseket sorba írnánk, a szám hosszúsága 40 km lenne – ha egytucat betűméretű szedéssel dolgoznánk.

A mesterséges intelligenciával támogatott keresés során új típusú gépektől is vártak meglepetéseket: például a shift overflow counter nevű elvet követő gépek más logika szerint halogatják a leállást, mint az eddig ismertek. Ezek közül több is közel került az addigi csúcshoz, majd egy mxdys nevű, titokzatos dizájnertárs bejelentette: egy gép már annyit lépett, hogy a szükséges leíró számot még a legrövidebb matematikai formában sem lehet értelmesen kifejezni.

Ennek fényében a BB(6)-ra vonatkozó jelenlegi alsó becslést is csak pentációval, három felnyilazással (↑↑↑) lehet matematikailag leírni; ez elképzelhetetlenül hatalmas – nemcsak papíron, de az univerzumban sem fér el.


Örök rejtélyek és új problémák

Persze távolról sincs vége a történetnek. Egy „antihidra” néven futó, hat szabályos program például olyan komplex viselkedést mutatott, hogy nagy valószínűséggel soha nem áll le – de ezt még senkinek sem sikerült bizonyítani. Ráadásul a kérdés összefügg a híres Collatz-sejtéssel (Collatz conjecture), amely a matematikai világ egyik legnagyobb rejtélye.

A kutatók szerint több ezer hat szabályos Turing-gép vár még felfedezésre, s mindegyik újabb lehetőséget rejt a világegyetem leghosszabb, mégis legegyszerűbb programjainak felkutatására.

A valóságon túl is akad tehát még feladat: hiszen, ahogy az egyik lelkes kutató megjegyezte – a matematika legfőbb mozgatórugója a szépség és a játékosság. Ebben a játszmában mindig akad még egy ismeretlen szint.

2025, adminboss, www.quantamagazine.org alapján


Legfrissebb posztok

Az eső vizsgálja a dzsungel titkait: mikroszkopikus forradalom az esőerdőkben

MA 23:51

Az eső vizsgálja a dzsungel titkait: mikroszkopikus forradalom az esőerdőkben

A trópusi esőerdők továbbra is biológiai kincsesbányák, de a magas lombkoronaszintre csak kevesen jutnak fel bonyolult, drága és gyakran a helyszínt károsító kutatómódszerek nélkül. Azonban a legújabb kutatások...

Az arany sötét titkai, egy váratlan felfedezés felforgat mindent

MA 23:26

Az arany sötét titkai, egy váratlan felfedezés felforgat mindent

Jelentőséggel bír, hogy a SLAC és nemzetközi kutatótársai váratlanul arany-hidrid vegyületet, vagyis aranyból és hidrogénből álló kristályt hoztak létre extrém hőmérsékleti és nyomásviszonyok között. Ez a felfedezés alapjaiban...

Az emberi recepciós végnapjai: itt a Zoom MI portása

MA 23:01

Az emberi recepciós végnapjai: itt a Zoom MI portása

🤖 A Zoom legújabb fejlesztése, a Zoom Phone-hoz készült Virtuális Ügyintéző (Virtual Agent for Zoom Phone) már magabiztosan veszi át a recepciósok munkáját a vállalatoknál: a nap 24 órájában...

Egyre több munkahelyen okoz gondot a hőség Magyarországon

MA 22:51

Egyre több munkahelyen okoz gondot a hőség Magyarországon

🌡 A globális felmelegedés új kihívásokat állít a munkavállalók elé, hiszen a tartósan magas hőmérséklet lassan az egyik legveszélyesebb munkahelyi ártalommá válik. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Meteorológiai...

A MI-weboldalépítő, amit ma minden hacker imád

MA 22:26

A MI-weboldalépítő, amit ma minden hacker imád

A Lovable nevű MI-alapú weboldalkészítő platformot kiberbűnözők kihasználják, és pillanatok alatt hitelesnek tűnő adathalász oldalakat gyártanak vele. Szakértők szerint 2025 februárja óta tízezrével jelentek meg Lovable-URL-ek rosszindulatú kampányokban,...

Az újabb kibertámadás, amelybe a Colt belefutott

MA 22:01

Az újabb kibertámadás, amelybe a Colt belefutott

🕵 A Colt Technology Services napokig szüneteltette szolgáltatásainak egy részét, miután kibertámadás érte. Az esettel kapcsolatban a cég nem árult el részleteket, hivatalosan nem nevezték meg sem a támadókat,...

Az első helyi maláriaesetek Amerikában: jönnek a szúnyogok

MA 21:26

Az első helyi maláriaesetek Amerikában: jönnek a szúnyogok

🐛 Amerikában újabb maláriás megbetegedést vizsgálnak, amelyet nem hoztak be külföldről – most éppen New Jerseyben. Az eset néhány héttel azután jelent meg, hogy Washington államban is hasonlót találtak....

Földön kívüli élet, az űrből érkező sugárzás is hozzájárulhat

MA 21:01

Földön kívüli élet, az űrből érkező sugárzás is hozzájárulhat

👽 A Mars, az Európa (Europa) és az Enceladus mélyén is rejtőzhetnek élőlények, amelyek a kíméletlen kozmikus sugárzást használják energiaforrásként, ahelyett hogy a csillag fényére támaszkodnának. Lényeges szempont, hogy...

Melyik MI-modell a jobb, apró eltérések nagy döntést jelentenek

MA 20:53

Melyik MI-modell a jobb, apró eltérések nagy döntést jelentenek

🤔 A mesterséges intelligencia ma már képes matematikai olimpiákat nyerni, de a legtöbben mégis sokkal hétköznapibb feladatokra használjuk: programozási kérdésekre, alapvető Linux-parancsokra vagy egyszerű életvezetési tanácsokra. A valós igényekhez...