Külön figyelmet érdemel, hogy hiányzik a kritikus adat
A tanulmányban a Google csak a szerverhűtésre használt közvetlen vízfogyasztást vette figyelembe, ám nem számolt az indirekt, például az áramtermeléshez szükséges vízfelhasználással. Ez utóbbi jelentős tényező, hiszen a hűtőrendszerek már eddig is heves vitákat váltottak ki a szárazsággal küzdő régiókban, ahol a vízhiány problémáját potenciálisan tovább fokozhatják a növekvő MI-igények. Az egyre növekvő energiaigény nemcsak új naperőművek, hanem gázerőművek létesítését is szükségessé teheti, amelyek szintén jelentős víz- és áramfogyasztással, illetve üvegházhatású gázkibocsátással járnak. Bár a Google saját modelljét igyekszik kedvező színben feltüntetni, ezek az indirekt tényezők teljesen kimaradnak az ökológiai mérlegből.
Mi a helyzet a kibocsátásokkal?
A Google tanulmánya csak a “piaci alapú” szénlábnyomot közli, amelyben beleszámítanak a zöldenergia-felhasználásra vonatkozó vállalások is, függetlenül attól, hogy ténylegesen mennyire tiszta az áram az adott időpontban vagy helyszínen. Egy összetettebb, helyalapú módszer azt is vizsgálná, hogy az egyes adatközpontok milyen energiaforrásból működnek – így ott, ahol főként fosszilis energiát használnak, jóval nagyobb lenne az MI helyi kibocsátása. Mind Shaolei Ren, a Kaliforniai Egyetem adjunktusa, mind Alex de Vries-Gao kutató szerint a Google-nek ezt a helyalapú emissziószámítást is alkalmaznia kellett volna, ahogy azt a nemzetközileg elismert sztenderdek is előírják.
Alma a körtével?
A Google medián értékek alapján közli az adatokat, miközben a legtöbb független kutatás átlagos fogyasztási adatokat publikál. Az egyes szöveges promptok szó- vagy tokenhosszát sem tette közzé, így azt sem lehet tudni, milyen kérdések alapján születnek a kedvező eredmények. Shaolei Ren szerint így csak a jéghegy csúcsát látjuk, nem a teljes képet. Más számítások szerint például egy-egy Gemini prompt egyedi előállításához akár 50 ml víz is szükséges lehet, ha a közvetett fogyasztást is figyelembe vesszük, miközben a Google saját módszertana ezt radikálisan alábecslik.
Mit tudunk biztosan?
A Google azt állítja, hogy 2024 májusa és 2025 májusa között sikerült harmincháromszorosára csökkenteni a Gemini egy promptjára jutó villamosenergia-felhasználást, és így a szén-dioxid-lábnyoma is negyvennégyszeresére esett vissza. Ezek – legalábbis papíron – jelentős eredmények, de összességében mégis borús a kép. Hiába javul a hatékonyság, ha közben az MI térnyerése miatt abszolút értékben is nő a fogyasztás és a kibocsátás: a Google MI-hez kapcsolódó karbonlábnyoma 2023-ban 11 százalékkal, 2019 óta pedig 51 százalékkal nőtt. Ennek fényében hiába csökken egy-egy prompt egyéni lábnyoma, ha közben a teljes volumen drasztikusan nő – így összességében a helyzet egyre romlik, amit az óriáscég kommunikációja csak részben tükröz.
Mennyi az annyi?
Érdemes megjegyezni, hogy a Google most közzétett adatait a cég vízhasználatáról és energiahatékonyságáról még nem érte jelentősebb szakmai kritika. A cég szerint ezekkel a nyilvános adatokkal a transzparenciát kívánják növelni, azonban továbbra sem felelnek meg minden szakmai elvárásnak, hiszen a kritikus mutatókat és a helyi hatások tényleges következményeit elhallgatják. Végső soron a Gemini MI – akárcsak az iparág többi szereplője – egyre nagyobb nyomást gyakorol a bolygó természetes erőforrásaira, miközben a vállalatok kommunikációs trükkökkel igyekeznek a valóságnál jóval barátságosabbnak feltüntetni ezt a nyomást.
