
Az első MI az élmezőnyben: minek kell ehhez felkötni a gatyát?
Júliusban rendezték meg Ausztráliában, a Sunshine Coaston az idei IMO-t, ahol több mint 100 országból érkező diákok kaptak hat elképesztően nehéz feladatot, hogy két nap alatt bizonyítsák, ki a legjobb matematikából. A feladványok abban különböznek a megszokottaktól, hogy rövid válasz helyett oldalakon átívelő, egyedi logikai fejtegetésekre van szükség – ez az a szint, amire az MI-k eddig ritkán voltak képesek.
Egy háromfős OpenAI csapat (Alex Wei, Sheryl Hsu, Noam Brown) azonban nagyot kockáztatott: általános célú, lépésről lépésre gondolkodó modellt tanítottak be a problémák megoldására. A szabályok szigorúak voltak: semmilyen eszközt, internetkapcsolatot, keresőt vagy speciális matematikai szoftvert nem használhattak. Az MI a diákokhoz hasonlóan két 4,5 órás etapban dolgozott, és a dolgozatai értékelését három korábbi IMO-érmes, valamint egy vezető matematikus végezte.
Az eredmény döbbenetes: a hat feladatból ötöt hibátlanul oldott meg, és 35 pontot szerzett a maximális 42-ből – pontosan azt a minimumot, amelyért aranyérem jár. Összehasonlításként: a 630 résztvevő közül csak 26-an tudtak nála jobbat elérni, közülük is csupán öt diák érte el a maximális pontszámot. Az OpenAI MI-je néhány évvel korábban még általános iskolai matekpéldákkal is megszenvedett – ilyen gyors fejlődést ritkán látni ezen a területen.
Általános célok, nem szimpla matekrobot
A csapat nem pusztán matematikai MI-t akart fejleszteni. A cél az volt, hogy olyan rendszert hozzanak létre, amely képes bármilyen összetett, árnyalatokkal teli problémán keresztül gondolkodni, vagyis közelítsen az emberi értelmező és problémamegoldó képességhez. Ezzel szemben a legtöbb alkalmazott MI eddig csak egy szűk területen – például képfelismerés vagy adatbáziskezelés – volt igazán jó.
Azért választották az IMO-t, mert ott objektív, egyértelműen értékelhető bizonyításokat kell írni. Ez kiváló próbaterepe az MI fejlődésének. Azt is hangsúlyozták, hogy a fejlesztés során minden részmegoldást úgy dolgoztak ki, hogy az ne csak matematikában, hanem más területeken is alkalmazható legyen.
Meddig tart egy MI “gondolkodása”?
A fejlődés abban is meglátszik, hogy mennyi ideig képes az MI folyamatosan, fókuszáltan dolgozni egy összetett feladaton. Míg korábban például a ChatGPT csak gyors, egyszerű kérdésekre tudott válaszolni, mostanra eljutottak oda, hogy akár egy-egy matematikai problémát 90 percen keresztül is képesek elemezni, minden lépést ellenőrizni, a hibákat kijavítani, és akár oldalakon át írni logikailag összefüggő megoldásokat. Ennek következtében az MI kifinomultabb, hosszabb távú problémák megoldására is alkalmas lehet a jövőben, nemcsak az azonnali, könnyen ellenőrizhető válaszokra.
Miért jó, ha az MI azt is tudja, ha valamit nem tud?
A tapasztalatok szerint a modell egyik nagy előnye, hogy képes felismerni: ha nem biztos a helyes válaszban, inkább nem ír le semmit. Ez különösen fontos, mivel ezzel az MI jelentős lépést tesz a hírhedt “hallucinációs” problémák leküzdésében. Ezzel szemben a legtöbb nyelvi MI még hajlamos hasraütésszerűen válaszolni akkor is, ha fogalma sincs a helyes megoldásról. Ha ezt a tulajdonságot sikerül stabilan beépíteni, az MI használata a mindennapokban is sokkal biztonságosabbá válhat.
Tanulságok és következő lépcsők
Az OpenAI munkája általánosítható: az MI hosszabb ideig, összetettebb problémákon is képes dolgozni, közben rendszeresen ellenőrzi önmagát, és aránylag kevés hibával produkál órákon átívelő, összefüggő szövegeket. Egy-egy megoldás akár 5–10 oldal hosszú is lehet – olyan egységes minőségben, amire a korábbi mesterséges intelligencia modellek még nem voltak képesek.
Fontos, hogy bár a mostani fejlesztések nem részei például a GPT-5-nek, a csapat már dolgozik azon, hogy ezek a képességek hamarosan a szélesebb körben használható MI-modellekben is megjelenjenek. Ennek köszönhetően egyre közelebb kerülünk ahhoz, hogy az MI ne csak ügyes segéd legyen, hanem valódi, emberi szintű partner a gondolkodásban és problémamegoldásban.