
Délen sziklakemény, északon gyenge
A Queenslandi Egyetem kutatócsoportja – Bryan Fry professzor vezetésével – minden ausztrál barna kígyófaj méregösszetételét megvizsgálta, különös tekintettel a véralvadási toxinokra. Kimutatták, hogy a déli Keleti barna kígyó mérge erős, stabil vérrögöt hoz létre, ami távolról a veszélyes taipanéra (Taipan) emlékeztet. Ezzel szemben az északi példányok – és a többi barna kígyó – mérge gyors, de kifejezetten gyenge véralvadékot okoz. Mindkét típus halálos lehet, de egészen más mechanizmussal támadja a szervezetet.
Kérdéses ellenmérgek
Jelenleg az ausztrál barna kígyó elleni ellenméreg különböző helyekről származó mérgek keverékéből készül, anélkül, hogy pontosan tudnák, melyik változat kerül bele. Ha a déli és északi változatok mindegyike nincs megfelelően képviselve, az oltóanyag védelme ingadozó vagy részleges lehet. A kórházi eseteket jelenleg sem faj, sem földrajzi alapon nem különböztetik meg, így könnyen elsikkadhatnak a hatékonyságbeli különbségek is.
A jövő: célzott mérgezéskezelés
A kutatók most több száz kórházi eset dokumentációját vizsgálják át, hogy a földrajzi eltérések pontos hatását feltérképezzék. Emellett sürgősen tesztelni tervezik a jelenleg elérhető humán és állatorvosi ellenmérgeket is, hogy kiderüljön, valóban minden típusú mérgezés ellen hatásosak-e. Hosszabb távon azt szeretnék elérni, hogy a mérgezés kezelése sokkal személyre szabottabb legyen – megfelelő ellenméreg kerüljön a megfelelő kígyóhoz és beteghez. A háttérben genetikai vizsgálatok is zajlanak: a déli és északi változatok közti genetikai eltérések és a mérgek fejlődésének okai is feltérképezésre kerülnek, különös tekintettel a különböző zsákmányállatokra.
Az új eredmények forradalmasíthatják a mérgezések ellátását, és valóban életmentő változást hozhatnak Ausztráliában.