Spotify-módszer a csillagászatban
Az áttörő felfedezést egy MI-vezérelt algoritmusnak, a Lightcurve Anomaly Identification and Similarity Search (LAISS) nevű szoftvernek köszönhetjük. Ez a mesterséges intelligencia úgy kutat az égbolton ritka jelenségek után, ahogy a Spotify zenéket ajánl: hasonlóságok és eltérések alapján kiemeli a legfurcsább, legígéretesebb objektumokat. A LAISS ajánlása tette lehetővé, hogy a kutatók időben észrevegyék a szokatlan fényesedéseket, jóval azelőtt, hogy a szupernóva felrobbant volna.
Az égi dráma részletei
A SN 2023zkd-t először 2023 júliusában észlelte a kaliforniai Palomar Obszervatóriumhoz tartozó Zwicky Transient Facility. A gyors riasztás lehetővé tette, hogy számos nagyteleszkóp széles hullámhossztartományban vizsgálja a robbanást. Az adatok alapján a legvalószínűbb magyarázat szerint egy nagytömegű csillag éppen egy fekete lyuk körül keringett. Ahogy egyre közelebb kerültek egymáshoz, a csillag megpróbálta elnyelni a fekete lyukat, de az elképesztő gravitációs feszültség végül robbanáshoz vezetett. Ennek ellenére egyes elméletek szerint akár a fekete lyuk is szétszaggathatta a csillagot, bár ezt az adatok kevésbé támasztják alá.
Olyan szupernóva, amilyen még nem volt
Az is kiderült, hogy a csillag nem veszítette el minden külső rétegét a robbanás előtt – ennek nyomait is megtalálták az összetétel elemzésekor. Az MI segítségével fény derült arra is, hogy a bináris csillagrendszerekben a kölcsönhatás jóval kaotikusabb, mint korábban gondolták. Következésképpen a modellezés is nagy kihívás marad, hiszen az ilyen robbanásokat formáló folyamatokat még alig ismerjük.
A kutatók megfigyelték, hogy a szupernóva fénygörbéje is szokatlan: az első fényesedés után halványult, majd ismét világosabb lett. Sőt, a csillag az utolsó négy évben folyamatosan egyre fényesebbé vált, feltehetően azért, mert a robbanás előtt jelentős anyagot veszített.
Az MI fényt hoz a rejtélyekbe
A LAISS-nek hála, még a robbanás előtti jellegzetes, ritka fényjelenségeket is sikerült azonosítani. Ha mindezt csak az emberi észlelésre bízták volna, a döntő részletek talán örökre elvesztek volna. Az MI így új korszakot nyit a csillagászatban: gyorsabban és rendszeresebben képes azonosítani az extrém és különleges eseményeket – akár 730 millió fényévnyi távolságban is. Az SN 2023zkd története pedig újraírja mindazt, amit eddig a csillaghalálról és a fekete lyukak körüli drámáról gondoltunk.
