Mi is az a REM-alvás, és miért hittük, hogy ott álmodunk?
Az 1950-es években az alváskutatók arra figyeltek fel, hogy a REM szakaszban az agy elektromos aktivitása nagyon hasonló az ébrenléthez. Ezt kísérik a gyors szemmozgások és a test átmeneti bénulása is, amely megakadályozza, hogy az álmokat fizikailag is átéljük. Nem elhanyagolható tényező, hogy ebben a szakaszban az emberek gyakran élénk, történetszerű álmokra emlékeznek vissza.
Álmodás NREM-alvásban: kevésbé filmszerű, de nagyon is létezik
Mindezek ellenére, amikor a kutatók gyógyszerrel teljesen elnyomták a REM szakaszt a résztvevőknél, a rendszeres ébresztések során a személyek mégis álomszerű gondolatokról, képekről számoltak be. Ezek a NREM-álmok jellemzően rövidebbek, kevésbé élénkek, gyakran nélkülözik a világos történetvezetést, inkább gondolatszerűek. Változatos intenzitásúak lehetnek, néha egészen hasonlítanak a REM fázis álmaihoz is.
Mit árulnak el az agyhullámok?
Az EEG-vizsgálatok kimutatták, hogy bár a REM- és NREM-alvás alatt eltérő agyi aktivitás figyelhető meg, mindkét fázisban keletkeznek álmok. Ráadásul minél lassabb az agytevékenység, annál kisebb az esélye annak, hogy emlékszünk az álmunkra, ha hirtelen felébredünk.
Miért lényeges mindez?
Mindez arra utal, hogy az álmodás sokkal gyakoribb és változatosabb, mint ahogyan azt sokan gondolják, csupán a legtöbb álomra nem emlékszünk. A kutatók remélik, hogy ha jobban megértik az álmodás mechanizmusait és a különféle alvásfázisokat, közelebb kerülhetnek az emberi agy működésének mélyebb titkaihoz.
