
Klímaváltozás húzódik a háttérben
A tudósok egybehangzó véleménye szerint az emberi tevékenységből származó klímaváltozás legalább 2°C-kal növelte a hőhullám intenzitását, ráadásul tízszeresére nőtt az ilyen extrém időjárás esélye. Mindezért elsősorban a fosszilis energiahordozók égetése során felszabaduló szén-dioxid a felelős. Mostanra az Arktisz gyorsabban melegszik, mint a világ többi része, emiatt a hosszú és intenzív forróságok szinte megduplázódtak 2018 óta.
Rénszarvasok és az infrastruktúra válsága
Északon védtelenek vagyunk a hőhullám „melegével” szemben: az épületek jól szigeteltek, de szinte egyáltalán nem szellőznek, ami az idősödő lakosság számára különösen veszélyes. Az őslakos számi rénszarvaspásztorok is kiszolgáltatottak, mert az állatok a megszokott nyári magashegyi legelőiken már nem találnak hűvöst, emiatt könnyen túlmelegszenek, ráadásul az egyre változékonyabb, esős, majd fagyos tél vastag jeges rétegeket hoz létre, ami miatt nem tudnak táplálékot ásni a hó alól.
Megoldás: zöld energia kell
Az egyetlen út a további forróság lassítására és leállítására az azonnali átállás a fosszilis tüzelőanyagokról a megújuló energiára – figyelmeztetnek a klímaszakértők.