
Az újítások valósága
Altman évekkel ezelőtt úgy nyilatkozott, hogy a sikeres technológiai alapítók valami olyat hoznak létre, ami már-már vallásos szintű. Egy júniusi bejegyzésében azt írta, hogy az emberiség közel jár ahhoz, hogy digitális szuperintelligenciát építsen – mintha a GPT-5 tényleg mindent megváltoztatna. Ennek ellenére, amikor konkrétumokról kérdezték, inkább hétköznapi példákat hozott: az új MI például egy sikeres e-mailt írt helyette, vagy ajánlott néhány gondolatébresztő tévéműsort az MI témájában. Az új modell ezekben a helyzetekben valamivel árnyaltabb, mélyebb megértést mutatott, mint korábbi társai, de a várt szuperintelligencia így sem valósult meg.
Mi van a „hype” mögött?
A nagy ugrás tehát elmaradt. Több, OpenAI-n belüli forrás és a Microsoft partnerei szerint a GPT-5 inkább matekfeladatok és programozás terén hoz kisebb előrelépést, de ezek is csak enyhe javulást jelentenek a GPT-3, illetve GPT-4-hez képest tapasztalt ugrásokhoz viszonyítva. Érdemes megjegyezni, hogy a GPT-5 fejlesztése közben először az „Orion” kódnéven futó változat annyira hasonlított a GPT-4-re, hogy inkább átnevezték GPT-4.5-re, mivel túl kevés volt az érdemi fejlődés. Még 2024 közepén is sok kutató szerint egyik kísérleti modell sem volt méltó a GPT-5 névre.
A legnagyobb akadályt az jelentette, hogy egyre kevesebb, jó minőségű internetes adat állt rendelkezésre a tanításhoz, ráadásul a kutatók azt tapasztalták, hogy a modell puszta felnagyítása nem oldja meg a problémákat. Pedig sokáig azt gondolták, hogy a fejlődés egyszerűen a méret növelésével automatikusan bekövetkezik.
Gyakorlati hibák és korlátok
A skála problémája élesben is jelentkezett: egy kutató például azt tesztelte, hogy a nagy nyelvi modellek, köztük az OpenAI legújabbjai, hogyan számolnak a QuickBooksszal (QuickBooks) egy éven át. Az MI-k átlagos hibaaránya 15% volt, vagyis az éves elszámolás során gyakorlatilag véletlenül „könyvelési csalást” követtek el. Az OpenAI modelljei ráadásul a legrosszabbul teljesítettek: egyetlen hónapot sem tudtak hiba nélkül kimutatni, rendszeresen végtelen ciklusba ragadtak.
Mégis fényes jövő várhat az OpenAI-ra
Ennek fényében joggal nyugodhatnak meg a könyvelők és programozók: a MI egyelőre nem veszi át a helyüket. A szoftverfejlesztésben is gyakran hibás végeredményt kapunk, szélsőséges esetben az MI „mellébeszél”, vagy kilép a feladatsorból. Az OpenAI azonban komoly belső személycseréken ment keresztül, és bevételeik növekedése töretlen: a 2025-re prognosztizált 12,7 milliárd dolláros (kb. 4 445 milliárd Ft) éves bevétellel a cég tovább száguld, még ha az idei fejlesztési költség 8 milliárd dollár (kb. 2 800 milliárd Ft) körül is mozog.
A szerény előrelépések ellenére az OpenAI továbbra is vonzza a befektetői pénzt: év végére akár 40 milliárd dollár (kb. 14 000 milliárd Ft) támogatást is összegyűjthetnek. Ez stabil alapot biztosít a folyamatos fejlesztésekhez, és egyengeti az utat a következő MI-generációk előtt.
Altman szerint a fejlődés akár további tíz évig is kitart, de az igazi digitális szuperintelligencia továbbra is várat magára. Így könnyen lehet, hogy néhány év múlva a GPT-8-ról is ugyanezt a történetet fogjuk hallani.