Növekvő mega-szárazság régiók világszerte
A kutatás rámutat, hogy a gyorsan terjedő vízhiányos „forrópontok” összeolvadva négy óriási, úgynevezett „mega-szárazodási” területet hoztak létre, amelyek elsősorban az északi féltekén helyezkednek el. Ide tartozik Alaszka, Észak-Kanada és Észak-Oroszország hatalmas területe, Nyugat-Európa, valamint Mexikó és Közép-Amerika, illetve a Himalája térsége. Ezzel szemben a déli féltekén, rejtélyes módon, nem alakultak ki ilyen kiterjedt mega-szárazodási zónák; a kutatók szerint ez összefügghet a 2010-es évek rendkívüli klímaeseményeivel, mint például a La Niña és El Niño rekordjaival.
A század legsúlyosabb vízveszteségei
A kiszáradó forrópontok jellemzően ott alakulnak ki, ahol az emberek évtizedek óta intenzíven használják a hatalmas vízadó rétegeket, így Észak-Kína, Észak-India vagy éppen Kalifornia Középső Völgye (Central Valley) mára óriási vízveszteséget szenvedett el. Az innen kitermelt víz vagy közvetlenül, vagy csapadékként végzi az óceánokban, így közvetve hozzájárul a tengerszint 25 év alatt 6 centiméteres növekedéséhez.
A vízgazdálkodás új kihívásai
A kutatók 75%-os arányról számolnak be: 101 ország lakossága érintett a tartós édesvízveszteségben. A felszín alatti vízkészlet a legfontosabb természeti erőforrássá vált a kiszáradó területeken. Ennek fényében az élelmiszer-termelés, a biológiai sokféleség, az élhetőség, de még a tengerparti élet helyzete is aggasztóvá válik világszerte. A megoldás nem egyszerű: a szakértők szerint a vízfelhasználás ésszerűsítése és a klímaváltozás mérséklése nélkül a jövő további szárazodást és gazdasági károkat tartogat.
Mi vár ránk a folytatásban?
A tendencia már most is katasztrofális: például a Mexikót sújtó halálos hőhullámok vagy az egyre súlyosabb aszályok is jól mutatják, mi történik vízhiány és melegebb klíma esetén. Míg a trópusi övezet paradox módon nedvesebbé válik, a többi térség nemcsak megszokott életvitelének, hanem egészségügyi és gazdasági stabilitásának is búcsút mondhat. Most, amikor minden csepp vízért meg kell küzdenünk, egyre világosabb, hogy égető szükség van a vízgazdálkodás radikális átgondolására: csak így lehet megfékezni a „szárazság járványát”.
