
Nem mindennapi státuszszimbólumok
A mintegy 30 cm széles és 20 cm mély táskák mindegyikén csaknem 350 fog sorakozott, főként közepes termetű vadászkutyák – például a mai kis münsterlandihoz hasonló fajták – szemfogaiból és metszőfogaiból. Ezeket az állatokat kifejezetten ezért tenyésztették, majd még fiatal korukban leölték, hogy fogaikkal a táskákat díszítsék. A pántokat farkasfogak tették még különlegesebbé, de olykor rókafog vagy csontból faragott utánzat helyettesítette az elveszett díszeket. Nem elhanyagolható tényező, hogy ilyen értékes tárgyak előkerülése nagyon ritka ebben a kultúrában, és kizárólag jómódú női temetkezésekből ismerjük őket.
A babahordozók használata és társadalmi szerepe
A régészek szerint a táskák inkább babahordozóként szolgáltak, mivel az egyikben csecsemőcsontokat találtak. Bár egy egész baba biztosan nem fért volna el bennük, feltételezhető, hogy a háton fekvő újszülötteket kis takaróval borították, amelyet szintén kutyafogakkal díszítettek. Az anyag pontos típusát nem sikerült beazonosítani, de kiderült: ezek a gyöngysorokat idéző díszek a státuszt, a szerepkört és a nőiséget hangsúlyozták a temetkezések során.
A Zsinórdíszes edények kultúrájának temetkezési szokásai (Corded Ware culture)
A felfedezések Szász-Anhalt tartomány két településéről, Krauschwitzból és Nessából származnak, s mindkettő a 2900–2350 előtt Európában uralkodó Zsinórdíszes edények kultúrájához (Corded Ware culture) köthető. A mostani ásatások során tíz női sírt tártak fel, ám csak kettőben volt babahordozó, míg a harmadik táska a mindössze 1,7 km-re lévő Nessában került elő. Hasonló leleteket már más lelőhelyeken is találtak a régióban.
A kultúra temetkezési szabályai részletesen meghatározták a nemi sajátosságokat: a férfiak jobb oldalukon, fejszékkel a mellkasukon feküdtek, a nők bal oldalukon ékszerekkel, mindkét nem esetében a fej déli irányba nézett. Ez hangsúlyosabb társadalmi szerepeket és egyedibb temetési rítusokat tükröz, mint az őket megelőző neolitikus Baalberg-kultúra idején, amikor a halottakat még fából készült szerkezetek alá temették.
A múlt üzenete a jövőnek
Ennek alapján megállapítható, hogy ezek a fényűző, fogakkal gazdagon díszített táskák nemcsak a gazdagság és a társadalmi pozíció szimbólumai voltak, de a nők közösségen belüli jelentőségét is hangsúlyozták a rézkor végi Európában.