Az Atlanti áramlat lassulása tönkreteheti az esőerdőket

A nagy óceáni szállítószalag

Az óceánok felszínén meleg, sós víz úszik a hidegebb, kevésbé sós, mélyebb rétegek felett. Ez a folyamat csak bizonyos helyeken keveredik, így jön létre a globális, lassú, hőmérséklet- és sótartalom-vezérelt áramlat, a termohalin cirkuláció – amely hatalmas mennyiségű hőt, oxigént és tápanyagot szállít délről északra, visszafelé pedig hideg vizet visz. Az egyensúly fenntartása érdekében az Atlanti-óceán két oldala között 5°C-os hőmérséklet-különbséget tart fenn.

Klimatikus veszélyek az Amazonasban

Az Amazonas a világ egyik legnagyobb édesvízi területe, 6600 kilométeren és több száz mellékfolyón keresztül folyik, és a leggazdagabb halfaji változatosságot rejti magában. Itt, a trópusok szívében az esőerdők kulcsszerepet játszanak a szén-dioxid megkötésében: az erdő szénkészlete majdnem két évnyi globális kibocsátással egyenértékű. Ám az AMOC lassulása – amelyet a klímaváltozás és az olvadó gleccserek által okozott édesvíz-beszivárgás is gyorsít – az éghajlati modellek alapján 40%-kal csökkentheti az esőt a térség fölött.

Ez nemcsak a helyi élővilágot veszélyezteti, hanem hatalmas mennyiségű szén felszabadulásához is vezethet, ami tovább gyorsíthatja a klímaváltozást egy ördögi körben. Európában is drámai lehűlést, a trópusokon a viharok megszaporodását okozhatja, és az egész bolygó ökoszisztémáinak egyensúlyát felboríthatja.

Még nem késő tenni ellene

Bár az AMOC teljes összeomlását a tudósok nem tartják valószínűnek, a mostani kutatások szerint a trópusok már kisebb változásokra is rendkívül érzékenyek lehetnek. Az áramlat jövője és az, hogy mennyire lassul le, kizárólag attól függ, sikerül-e most az éghajlatváltozás megfékezése: a gazdaság gyors dekarbonizációja és a zöld technológiák elterjesztése sürgetőbb, mint valaha. A helyzet veszélyes, de továbbra is van lehetőség megállítani az esőerdők és a klímastabilitás összeomlását.

2025, adrienne, www.livescience.com alapján