A nagy MI-modellek energiaéhsége
A nagy nyelvi modellek (LLM-ek) betanítása elképesztően erőforrás-igényes feladat: több ezer grafikus kártya dolgozik hónapokon keresztül folyamatosan az adatok nyers erőből történő feldolgozásán. Ez messze túlmutat a hagyományos számítástechnikai feladatokon – mintha dámajáték helyett az univerzum összes galaxisán átívelő, többdimenziós sakkjátszmát játszanánk. Egy adott fogalom – például egy fa vagy egy kutya – felismerése, illetve ezek mintájára készülő realisztikus képek vagy történetek generálása olyan komplex számításokat igényel, amelyek emberi léptékkel szinte felfoghatatlanok.
Külön figyelmet érdemel, hogy az MI már nem csupán mintázatokat azonosít: képes valósághű, élethű utánzatokat is létrehozni, legyen szó tárgyakról, emberekről vagy akár teljes szituációkról.
Miért drágul az áram?
A MI-felhőszolgáltatások mögött működő adatszerverek energiaigénye globális méreteket ölt. A Penn State Institute of Energy and the Environment tanulmánya szerint 2030–2035-re az adatközpontok a világ teljes villamosenergia-felhasználásának akár 20 százalékát is kitehetik. Ez óriási terhet ró az energetikai infrastruktúrára.
Már most is emelkednek az árak, hiszen az energia valamilyen szinten zéró összegű játszma: ha az adatközpontok egyre többet fogyasztanak, a lakossági és vállalati ügyfeleknek a maradékon kell osztozniuk, így szükségszerűen nőnek az energiaárak is. Az USA-ban a PJM Interconnection adatai szerint ez akár 20 százalékos áramdíj-emelkedést is eredményezhet. Az MI-rendszerek – mint a ChatGPT, a Google Bard (ma már Gemini), Bing Chat (Copilot) és a többiek – mögött működő szerverfarmok valós idejű szolgáltatásokat nyújtanak, és folyamatosan újra kell tanítaniuk a modelleket, hogy naprakészek maradjanak.
Csökkenő energiaellátás, lassuló zöldítés
Ezt tovább nehezíti, hogy az Egyesült Államokban öregednek az erőművek, és számos, a fosszilis energiahordozók felhasználását korlátozó szabályozás van érvényben – miközben az MI iránti igény folyamatosan nő. Szakértők szerint a nap- és szélerőművek segíthetnének, de az utóbbi időben ezek kilátásai kevésbé derűsek.
A “Nagy Narancs Forradalom” (Trump-administration) például szívesen visszaforgatná az idő kerekét: leállítaná a tiszta energia előállításához és beruházásaihoz kapcsolódó adókedvezményeket, sőt, külön háborút folytat a szélerőművekkel szemben is.
Ördögi kör: MI, energiaéhség, pénztárca
Mindezt figyelembe véve hiába volna igény zöldebb, hatékonyabb energiára, az MI-robbanás üteme jóval gyorsabb, mint az infrastruktúra fejlesztése. Becslések szerint 2030-ig az Egyesült Államokban az újonnan keletkező áramfogyasztás közel felét az adatközpontok okozzák majd.
Így amikor legközelebb magasabb lesz a havi villanyszámlád, érdemes elgondolkodni rajta: lehet, hogy a legújabb ChatGPT-mém vagy MI-vel írt üzleti összefoglaló árához te is hozzájárultál.
