Lázadás a NASA falai között
Egy 360 jelenlegi és volt NASA-munkatársból álló csoport nyílt levélben tiltakozott az elmúlt félév gyors és pazarló változtatásai ellen. A dokumentumban azt hangsúlyozzák, hogy a személyzeti és költségvetési leépítések nemcsak önkényesek, hanem a kongresszusi jóváhagyásokat is figyelmen kívül hagyva, törvénytelenül zajlanak. A dolgozók szerint ez a folyamat aláássa a NASA küldetését, sőt, katasztrofális következményekkel fenyeget az egész szervezetre és az Egyesült Államok űrkutatási pozíciójára nézve.
A hivatal egyik szóvivője, Bethany Stevens ugyanakkor közleményében azzal védekezik, hogy a biztonság mindenek felett áll, ezért a jelenlegi (önkéntes) leépítések nem érinthetik a kritikus szerepeket. Hozzátette, hogy Donald Trump elnök milliárdokat javasolt a NASA-tudománynak, elkötelezettségét bizonyítva az űrhivatal munkája iránt. Ennek megfelelően a missziók életciklusait folyamatosan felülvizsgálják, és a hangsúlyokat az elavult vagy kevésbé fontos projektek helyett az aktuális prioritások felé terelik.
Hajóelhagyás a parancsnoki hídon
A feszültség közepette Makenzie Lystrup, a Goddard Űrrepülési Központ igazgatója is bejelentette, hogy augusztus 1-től távozik. Alig egy hónapja Laurie Leshin hagyta el a Jet Propulsion Laboratory vezetői székét, és további kulcspozíciók is üresedhetnek: július elején felröppent a hír, hogy akár 2 145 magas beosztású dolgozó is elhagyhatja a NASA-t, köztük a szervezet alapvető misszióiban dolgozó szakemberek is.
A vezetési válságot súlyosbítja, hogy Trump elnök májusi döntésével eltávolították a NASA éléről a korábban kinevezett Jared Isaacmant (aki egyben Elon Musk üzleti szövetségese is volt). Azóta Sean Duffy, a volt közlekedési miniszter nevezi magát átmeneti igazgatónak, de a hivatal hosszú távon továbbra is stabil vezetés nélkül maradt.
Költségvetési hullámvasút – élet vagy halál kérdése
A NASA tavaly 24,875 milliárd USD-t (durván 9 078 milliárd forintot) kapott, ami 8,5%-kal marad el az eredeti igénytől, és 2%-kal csökkent 2023-hoz képest. A Trump-adminisztráció ennél is drasztikusabb, közel 25%-os költségvetés-csökkentést helyezett kilátásba 2026-ra – ez történelmi mélypont, több mint 30 éve nem volt ilyen alacsony a szervezet támogatása. Szerencsére a Kongresszus illetékes albizottsága egyelőre igyekszik megakadályozni az újabb megszorításokat. Ez különösen igaz akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a legújabb elnöki nyilatkozatok az Apollo–11 (Apollo 11) örökségét folytatnák: az USA holdraszállásának megismétlése és az első ember Marsra juttatása a kiemelt cél. A közvélemény-kutatások szerint az amerikaiak 67%-a támogatja a Hold-programot, 65%-uk pedig a Mars-missziót is jó szemmel nézi.
Nemzetközi verseny – nincs megállás
Miközben az Egyesült Államok politikai és pénzügyi akadályokkal küzd, más nemzetek ambiciózus terveket szőnek. Dél-Korea 2045-re saját holdbázist kíván építeni, és 2040-ig elkészítené a következő generációs holdraszállóját. Az Egyesült Királyság átfogó támogatás mellett űripari, gyógyszeripari és őssejt-termelési projektekkel válhat a felelős űrhasználat élharcosává. Franciaországban az Orius cég gravitáció-szimulátorral kutatja a növénytermesztési lehetőségeket, míg az indiai–amerikai közös misszió, a NISAR radarműhold, hamarosan pályára áll.
Elképesztő piaci manőverek
Az űriparban tevékenykedő magáncégek sem unatkoznak: a Rocket Lab részvényei emelkedő pályán vannak, köszönhetően a kedvező piaci környezetnek és a jelentős befektetői bizalomnak. A német-japán partnerség, az ArianeGroup és a Nikon az 1 köbméternél nagyobb űrkomponensek gyártásával forradalmasíthatja a piacot. A Linde Amerika-szerte a nitrogén- és oxigén-előállítás növelésére bővít, az űrszektor rakétaigényének kiszolgálására. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy Elon Musk SpaceX-e engedélyt kapott arra, hogy Hawaii partjainál, egy szent sziget közelében semmisítsen meg rakétákat.
A következő hetekben látványos fellövések jönnek
Az űrágazat keddtől péntekig szinte minden kontinensen komoly indításokra készül: Oroszország, Francia Guyana, Ausztrália, Kína, India is fellövi saját műholdjait vagy tesztrepüléseit. Emiatt a globális űrverseny tovább éleződik – akár állami, akár magán szereplőről van szó, a tét az emberiség jövője az űrben.
